Tartalom

• Tartalom: Az SN1 és az SN2 reakciók közötti különbség
• Összehasonlító táblázat
• Mi az SN1 reakció?
• Mi az SN2 reakciók?
• Főbb különbségek

Az SN1 reakciók azok a nukleofil szubsztitúciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a sebesség-meghatározási lépés csak egy komponenst igényel. Az SN2 reakciók azok a nukleofil szubsztitúciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a sebesség meghatározására legalább két elem szükséges. E folyamat során az egyik kötés megszakad, a másik pedig szinkronban képződik.

Tartalom: Az SN1 és az SN2 reakciók közötti különbség

• Összehasonlító táblázat
• Mi az SN1 reakció?
• Mi az SN2 reakciók?
• Főbb különbségek

Összehasonlító táblázat

A megkülönböztetés alapjai	SN1 reakciók	SN2 reakciók
Meghatározás	A nukleofil szubsztitúció típusa, amely akkor fordul elő, amikor a sebesség-meghatározási lépés csak egy komponenst igényel.	A nukleofil szubsztitúció típusa, amely akkor fordul elő, amikor a sebesség-meghatározási lépés legalább két elemet igényel. E folyamat során az egyik kötés megszakad, a másik pedig szinkronban képződik.
Lépések	A befejezéshez szükséges lépéseknek több részből áll, amelyek a csoportból való kilépés eltávolításával kezdődnek, majd megtámadják a nukleofilt.	A folyamat eredményeinek nagy része csak egy lépésben teljesül, és a nukleofil koncentrációja kritikus jelentőségűvé válik.
Követelmény	Gyenge nukleotid	Erős nukleotid
Természet	Egy egymolekuláris entitás, ezért kapja az elsőrendű reakció nevét.	egy bimolekuláris reakció, ezért a második rendű reakció neve.
szakaszai	Egyszer ciklus két közbenső szakaszban.	Két ciklus egy közbenső szakaszban.

Mi az SN1 reakció?

Az SN1 reakciók azok a nukleofil szubsztitúciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a sebesség-meghatározási lépés csak egy komponenst igényel. Az SN1 válasz helyettesítő válasz a természettudományban. Az „SN” nukleofil szubsztitúció marad, és az „1” arra utal, hogy a sebességet meghatározó lépés egymolekuláris. Ilyen módon a sebességfeltétel rendszeresen úgy tűnt, hogy az elsőrendű elektrofil-függőség és nulla-fokú nukleofil-függőség függ. Ez a kapcsolat fennáll azokban az esetekben, amikor a nukleofil mértéke jelentősen kiemelkedőbb, mint a karbocáció félidejénél. Inkább a sebesség feltételét még pontosabban lehet ábrázolni egy állandó energia felhasználásával. A válasz magában foglalja az út közepén lévő karbocatációt, és rendszeresen megtalálható az opcionális vagy tercier alkil-halogenidek válaszaiban, határozottan fennálló körülmények között, vagy egyértelműen savas körülmények között, segéd- vagy tercier alkoholokkal. Alapvető és opcionális alkil-halogenidek esetén az SN2 válaszreakció történik. A kémiai tudományban az SN1 válasz rendszeresen disszociatív rendszer néven ismert. A cisz-ütés az egész körül ábrázolja ezt az elválasztási utat. A válaszintézkedést először Christopher Ingold és munkatársai javasolták. Ez a reakció nem függ nagyban a nukleofil minőségétől, egyáltalán nem olyan, mint az SN2 eszköz. Az SN1 reakcióban a lépést megválasztó sebesség az elhagyó gyűjtődés vesztesége az út karbonizációjának közepének kialakításához. Minél egyenletesebb a karbokáció, annál egyszerűbb alakítani, és annál gyorsabb az SN1 válasz. Néhány alulvizsgálat csapdába esik abban a hitben, hogy a kevésbé egyenletes karbonizációval rendelkező keret a leggyorsabban reagál. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják, hogy a carbocation korszaka dönti el.

Mi az SN2 reakciók?

Az SN2 reakciók azok a nukleofil szubsztitúciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a sebesség meghatározására legalább két elem szükséges. E folyamat során az egyik kötés megszakad, a másik pedig szinkronban képződik. Az SN2 válasz egyfajta reakció eszköz, amely alapvető fontosságú a természettudományban. Ebben a komponensben egy kötés megszakad, és egy kapcsolat szinkronban, azaz egy lépésben van kialakítva. Az SN2 egyfajta nukleofil helyettesítő reakció eszköz. Mivel a mérsékelt (arányt meghatározó) lépésben két válaszoló faj szerepel, ez a helyettesítés nukleofil (bi-szubatomi) vagy SN2 kifejezést kéri; a másik jelentős fajta az SN1. Számos további konkrét eszköz ábrázolja a változásokra adott válaszokat. A C – X kötés megszakadása és az új kapcsolat (rendszeresen C – Y vagy C – Nu) kialakulása egyidejűleg egy mozgó állapotban történik, amelyben a nukleofil támadás alatt lévő szén pentakoordináta, és nagyjából sp2 hibridizálódik. A nukleofil 180 ° -on megtámadja a szénet a távozó gyűjtődéshez, mivel ez biztosítja a legjobb fedezetet a nukleofil egyetlen egyezése és a C – X σ * ellenálló orbitál között. A távozó kollekció ezután az ellenkező oldalról tolódott le, és a cikk a tetraéderes geometria megfordításával a fókuszpontnál megváltozik. A szubsztrátumnak van a legkritikusabb hatása a válasz sebességének meghatározására. Ez a szubsztrátum hátuljáról származó nukleofil támadások miatt történik, ezek mentén megtörve a szén-távozó csomó biztonságát és alakítva a szén-nukleofil biztonságot.

Főbb különbségek

1. Az SN1 reakciók azok a nukleofil szubsztitúciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a sebesség-meghatározási lépés csak egy komponenst igényel. Másrészről, az SN2 reakciók olyan nukleofil szubsztitúciók, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a sebesség meghatározására legalább két elem szükséges. E folyamat során az egyik kötés megszakad, a másik pedig szinkronban képződik.
2. Az SN1 reakció befejezéséhez szükséges lépéseknek több részből áll, amelyek a csoportból való kilépés eltávolításával kezdődnek, majd megtámadják a nukleofilt. Másrészről, az SN2 folyamat eredményeinek nagy része csak egy lépésben teljesül, és a nukleofil koncentrációja kritikus lesz.
3. Az SN1 reakciók követelménye a gyenge nukleofilekké válik, mivel természetes hajlamuk semlegesíteni az oldószereket. Másrészt, az SN2 reakciók iránti igény az erős nukleofilekké válik, mivel ezek negatív töltésűek.
4. Az SN1 reakció jellege egymolekuláris entitásévá válik, és ezért kapja az elsőrendű reakció nevét. Másrészt, az SN2 reakció jellege bimolekuláris reakcióvá válik, ezért második sorrendű reakciónak nevezzük.
5. Az SN1 reakciók egy teljes ciklusban fejeződnek be, amely két közbenső szakaszból áll. Másrészt az SN2 reakció egyetlen ciklusban fejeződik be, amelynek csak egy közbenső fázisa van.