Tartalom

• Tartalom: Különbség a kis bél és a nagy bél között
• Fő különbség
• Mi a kis bél?
• Mi a nagy bél?
• Főbb különbségek

Tartalom: Különbség a kis bél és a nagy bél között

• Fő különbség
• Mi a kis bél?
• Mi a nagy bél?
• Főbb különbségek

Fő különbség

A vastagbél és a vékonybél egyaránt emésztőrendszerünk részei. De nemcsak funkcionálisan, hanem szerkezetileg is különböznek egymástól. Például: a vékonybél az emésztőrendszer leghosszabb része, amely kb. 4-7 métert tesz ki, míg a vastagbél csak 1-2 méter hosszú. A vastagbél vastagbélnek nevezik átmérőjét, amely szélesebb a vékonybélhez képest.

Amikor működésükről beszélünk, a vékonybél az emésztőrendszer fő része, amely felszívja a maximális tápanyagokat táplálékunkból, míg a vastagbél felszívja a vizet és az elektrolitokat.

Mi a kis bél?

A vékonybél a gyomor és a vastagbél között van. Mivel emésztőrendszerünk a leghosszabb része, fő feladata az, hogy maximális tápanyagokat felszívjon élelmünkből. Az abszorpcióhoz speciális mikroszkopikus ujjszerű kinyúlások vannak, úgynevezett villi. A Villi növeli a vékonybél felületét, így maximális tápanyagok állnak rendelkezésre a felszívódáshoz. A vékonybél három részre osztható: duodenum, jejunum és ileum.

A dionium a legkisebb része, és a gyomor végétől kezdődik. A dioniumnak közös nyílása van a hasnyálmirigyből és az eperendszerből, amely lehetővé teszi, hogy az emésztő szekréciók belemenjenek bele, és segítse a fehérjék lebontását és a zsírok emulgeálását. A vas a nyombélben is felszívódik. A Jejunum a vékonybél középső része. A duodenum felfüggesztő izma jelzi a duodenum és a jejunum megosztását. A jejunumban emésztett termékek itt a paprikán keresztül felszívódnak. A vékonybél utolsó részének jejunum után az ileum kezdődik. Az ileum elsősorban a fennmaradó tápanyagokat, epe sókat és B12-vitamint abszorbeálja. Az ileum ezután vastagbélré válik.

Mi a nagy bél?

Más néven kettőspont. A vastagbél a vékonybél végétől kezdődik. Átmérője miatt vastagbélnek hívják. A vastagbél oszlik caecumba, vastagbélbe, végbélbe és végbélnyílásba. A vastagbél négy részből áll, amelyek növekvő kettőspontból, keresztirányú kettősből, csökkenő kettőspontból és szigmoid vastagbélből állnak. Fő feladata a víz és a só felszívása az emésztési termékekből. A fennmaradó terméket székletként tárolhatja. A vastagbélnek nincs szerepe az ételek tápanyagok felszívódásában, mivel hiányzik a paprika. Függelékként a vesekő szervet a hüvelybe erősítik.

A vastagbél tartalmaz mikroflórát, amely elősegíti a vitaminok, például K-vitamin, B12-vitamin, B1-vitamin, B2-vitamin képződését. A vastagbél felszínén a hosszirányú izmok sávokat tartalmaz, úgynevezett taeniae coli. A Taeniae coli a függelék alapját képezi, és a végbélig terjed. A haustra a vastagbélben található kis sakkulációk, amelyek megkülönböztetik a vékonybéltől. A Haustra alapvetően a taeniae coli összehúzódása miatt kialakult dudorok. A vastagbélben nincs mozgás, de sima izmai vannak, amelyek összehúzódnak, és pihennek, ami addig működik, amíg az étel a végbélnyíláson keresztül ki nem ürül a testből.

Főbb különbségek

1. A vékonybél az emésztőrendszer leghosszabb része kb. 7 méter, míg a vastagbél kb. 2 méter.
2. A vékonybél keskeny átmérőjű, mint a vastagbél, amelynek átmérője körülbelül 4-6 cm.
3. A vékonybél fő funkciója a tápanyagok felszívása az ételből, míg a vastagbél a vizet, a sókat és a széklet tárolását szolgálja.
4. A vékonybélben mikroszkopikus ujjszerű kinyúlások vannak, úgynevezett villi, míg a vastagbélben a villi hiányzik.
5. A vékonybél osztódik duodenumba, jejunumba, ileumba, míg a vastagbél caecumba, vastagbélbe, végbélbe és végbélnyílásba van osztva.
6. A csalódások a vastagbélben vannak, de a vékonybélben hiányoznak.