Tartalom

• Tartalom: Különbség a bérbeadó és a bérlő között
• Összehasonlító táblázat
• Mi az a bérbeadó?
• Mi a bérlő?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

A bérbeadó és a lízingbevevő közötti fő különbség az, hogy a bérbeadó az a személy, aki az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlan bérlő rendelkezésére bocsátja, míg a lízingbevevő az a személy, aki ingatlannal rendelkezik, és fizeti a bérleti díjat.

Tartalom: Különbség a bérbeadó és a bérlő között

• Összehasonlító táblázat
• Mi az a bérbeadó?
• Mi a bérlő?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Összehasonlító táblázat

A megkülönböztetés alapjai	Bérbeadó	Bérlő
Meghatározás	Bérbeadó az a személy, aki bérleti szerződést nyújt. Olyan személy, aki ingatlan vagyon tulajdonosa	Bérlő az a személy, aki átmenetileg birtokba vesz egy vagyontárgy rögzített egyszeri vagy időszakos fizetés ellenében
Megfontolás	A bérbeadónak az a célja, hogy összeget kapjon kompenzációként vagy bérleti díjként	A lízingbevevőnek az a célja, hogy valamely dolgot részben vagy egészben ideiglenesen használhassa és élvezze
Jogi státusz	Jogi Tulajdonos	Nincs tulajdonos státus
Tulajdonjog	A bérbeadó mindig az igazi tulajdonos	Szerezzen át ideiglenes tulajdonjogot bérleti időtartamig
birtoklás	Nincs birtoklás	A birtokosa a bérlőt terheli
Jogi kötelezettségek	Kevesebb kötelezettség	További kötelezettségek a károkkal kapcsolatban
Kormányzati kötelezettségek	A bérbeadó köteles megfizetni az adót és egyéb díjakat az ingatlan ellen	Kötelezettség nélkül
Javítás és karbantartás	Teljes felelősség	Részleges felelősség
Közüzemi díjak	A bérbeadó nem vállal felelősséget, ha ez már szerepel a bérleti szerződésben	A havi közüzemi díjak fizetéséért a Bérlő felel

Mi az a bérbeadó?

A bérbeadó a lízingszerződés két résztvevőjének egyik fő résztvevője, aki az ingatlan tulajdonosa vagy birtokában van, és azt meghatározott időtartamra lízingként nyújtja a lízingbevevőnek. A bérbeadó lehet mind természetes, mind jogi személy. Az esetek többségében az ingatlan eladó és bérbeadója lehet ugyanaz a személy. Amikor a bérbeadó ingatlanbérletet ad, korlátozott jogokkal rendelkezik a bérelt eszközökkel szemben. A bérbeadó korlátozott engedélyekkel léphet be, kizárólag speciális javítási és karbantartási célokra. Ugyanakkor jogában áll befejezni a bérleti szerződést, ha megállapítja, hogy az ingatlan jogellenes használata vagy szándékos károk merülnek fel. Általában a vagyonadót és az egyéb jogi díjakat a bérbeadó fizeti, előzetesen megállapodva, hogy a bérlő ezeket rendezi. A legtöbb esetben azonban a bérlő felel a közüzemi díjak megfizetéséért, ha a bérleti összeg nem fedezi az előre felszámított közüzemi díjat.

Mi a bérlő?

A bérlő az egyik fő résztvevő a lízingszerződés két résztvevőjében, aki ingatlanokat vagy eszközöket szerez be, és cserébe időszakonként vagy havonta fizet. A bérlő részéről a bérleti szerződés megmutatja az ingatlan birtoklását; azonban továbbra sem kezelhető tulajdonosként, mivel a tulajdonos a bérbeadónak tartozik. Általában a bérlő nem vállal felelősséget a kormányzati díjak és adók megfizetéséért, amíg az előzetesen nem rendelkezik. Ugyanezen módon ő sem köteles javításra és karbantartásra. A legtöbb esetben a közüzemi díjakat a bérlő mindig fizeti, amíg előzetesen megállapodnak abban, hogy ő nem lesz köteles mindezeket megfizetni, ha a bérleti szerződés már fedezte ezeket a díjakat.

Főbb különbségek

1. A bérbeadó az ingatlant megszerzi, nem saját használatra, és a lízingbevevő ezt az ingatlant saját bérbeadására szerezte meg.
2. Az ingatlan eredeti átruházása a bérbeadó számára marad, azonban a bérlő a megállapodás szerinti fizetés ellenében átveszi a tulajdonjogot ideiglenes használatra.
3. A tulajdoni jog a bérbeadó, míg a birtoklás a bérlőt terheli.
4. A bérlő csődje esetén a bérbeadónak joga van először kifizetéseket szerezni, míg a bérlőnek nincs aggodalma a bérbeadó csődjével.
5. Lesser az ingatlan tulajdonosa, és nincs korlátozása a vagyonának használatára. Engedélyre csak akkor van szükség, ha a bérleti szerződést megkötötték, és az ingatlan a bérlőben maradt. Másrészről a bérlő korlátozott ellenőrzést gyakorol az ingatlan felett.
6. A bérlőnek biztosítani kell a veszteséget, míg a bérbeadó köteles meggyőződni arról, hogy a tulajdonos a tulajdonos, vagy hogy a megbízó nevében lízingszerződést köt.
7. A bérbeadónak az a célja, hogy összeget kapjon kompenzációként vagy bérleti díjként. A lízingbevevőnek az a célja, hogy valamely dolog átmeneti használatát és élvezetét teljes egészében vagy
8. A bérlő választhatja meg a szerződés érvénytelenítését, ha vagyon tűz, árvíz, heves éghajlat vagy bármely más ismeretlen esemény miatt elpusztul.
9. A bérbeadó elfoglalhatja az ingatlanvalakit valakitől, és tovább bérbe adhatja azt, de a bérlő nem engedheti meg, hogy más használhassa az ingatlant más célra, mint amelyre azt bérbe adták.
10. Az IAS 17 pénzügyi lízing időtartamára vonatkozó standardja szerint „a lízingbevevő pénzügyi kimutatásaiban: a lízing futamidejének kezdetén a pénzügyi lízingt eszközként kell elszámolni, és kötelezettségként, az eszköz valós értékét és a jelenértéket alacsonyabb értéken. a minimális lízingdíjak összegét (a lízingbe beépített kamatlábbal diszkontálva, ha ez kivitelezhető, vagy a gazdálkodó egység növekményes hitelfelvételi kamatlábával). ”„ a lízingbeadók pénzügyi kimutatásaiban: a lízingidőszak kezdetén a lízingbeadónak nyilvántartást kell vezetnie. pénzügyi lízing követelésként a mérlegben, a lízingbe történő nettó befektetéssel megegyező összeggel. ”

Videó magyarázat