Különbség az érzékelők és a hajtóművek között
Tartalom
Az érzékelők és a hajtóművek a beágyazott rendszerek alapvető elemei. Ezeket számos valós alkalmazásban használják, mint például egy repülőgép repülési irányítási rendszere, nukleáris reaktorok folyamatvezérlő rendszerei, automatizált vezérlés mellett működő erőművek. Az érzékelők és a szelepmozgatók elsősorban a felhasznált céltól függően különböznek egymástól. Az érzékelőt mérési értékek segítségével figyelik a környezeti változásokra, miközben a működtetőt használják, amikor a monitorozással együtt a vezérlést is alkalmazzák, például a fizikai változások vezérlésére.
Ezek az eszközök közvetítőként működnek a fizikai környezet és az elektronikus rendszer között, amelybe az érzékelő és a működtető be van ágyazva.
-
- Összehasonlító táblázat
- Meghatározás
- Főbb különbségek
- Következtetés
Összehasonlító táblázat
Az összehasonlítás alapja | érzékelők | Működtető |
---|---|---|
Alapvető | A folyamatos és diszkrét folyamatváltozók mérésére szolgál. | Impel folyamatos és diszkrét folyamatok paraméterei. |
Elhelyezés | Bemeneti port | Kimeneti port |
Eredmény | Elektromos jel | Hő vagy mozgás |
Példa | Magnetométer, kamerák, gyorsulásmérő, mikrofonok. | LED, lézer, hangszóró, mágnesszelep, motorvezérlők. |
Az érzékelők meghatározása
A érzékelő egy elektronikus eszköz, amely képes mérni a fizikai mennyiséget és megfontolt outputot generálni. Az érzékelők kimenete általában elektromos jelek formájában történik. Megértjük egy példával, tegyük fel, hogy ellenőriznünk kell a járműünk sebességét, és erre a célra egy ellenőrző rendszert tervezünk. Ez nem lehetséges az üzemanyag-fojtószelep rögzítésével, azt minden pillanatban be kell állítani, amikor a sebesség megváltozik (például felfelé és lefelé). Ezt úgy lehet megtenni, hogy egy érzékelővel mérjük fel a jármű sebességét, és alakítsuk át digitális formában a digitális rendszer számára. Tehát a mért sebesség szerint a fojtószelepet a csatlakoztatott elektronikus eszköz állítja be.
Most megértjük, hogyan működik az érzékelő. Az érzékelőket úgy helyezték el, hogy közvetlen kapcsolatba léphessenek a környezettel, hogy érzékelő elem segítségével érzékeljék a bemenő energiát. Ezt az érzékelt energiát egy transzdukciós elem alakítja megfelelőbb formába.
Különböző típusú érzékelők léteznek, például helyzet-, hőmérséklet-, nyomás- és sebességérzékelők, de alapvetően kétféle - analóg és digitális. A különféle típusok e két alaptípus alá tartoznak. A digitális érzékelő be van építve egy analóg-digitális konverterbe, míg az analóg érzékelőnek nincs ADC-je.
A szelepmozgatók meghatározása
egy működtető egy olyan eszköz, amely megváltoztatja a fizikai mennyiséget, mivel az okozhat egy mechanikus alkatrész mozgását, miután valamilyen bemenetet kapott az érzékelőről. Más szavakkal, vezérlő bemenetet kap (általában elektromos jel formájában), és erő, hő, mozgás, stb. Előállításával változást generál a fizikai rendszerben.
A hajtómű a léptetőmotor példájával értelmezhető, ahol egy elektromos impulzus vezérli a motort. Minden alkalommal, amikor a bemenetben megadott impulzus ennek megfelelően a motor egy előre meghatározott összeget forog. A léptetőmotor alkalmazható olyan alkalmazásokhoz, ahol a tárgy helyzetét pontosan kell szabályozni, például robotkarral.
- Az érzékelő olyan eszköz, amely a fizikai paramétert elektromos kimenetre változtatja. Ellenkezőleg, a szelepmozgató olyan eszköz, amely az elektromos jelet fizikai kimenővé alakítja.
- Az érzékelő a bemeneti porton helyezkedik el a bemenet felvételéhez, míg a szelepmozgató a kimeneti porton van elhelyezve.
- Az érzékelő elektromos jeleket generál, míg a hajtómű hő vagy mozgás formájában energiát termel.
- A magnetométer, a kamerák, a mikrofonok az érzékelő használatának néhány példája. Ezzel szemben a hajtóműveket a LED, hangszóró, motorvezérlők, lézer, stb.
Következtetés
Az érzékelők információkat szolgáltatnak a számítógépről a rendszer állapotáról. Másrészt a hajtóművek parancsokat fogadnak el egy funkció végrehajtásához.