Tartalom

• Tartalom: Különbség a kérdőív és az interjú között
• Összehasonlító táblázat
• Mi a kérdőív?
• Mi az interjú?
• Főbb különbségek
• Következtetés

A kérdőívek és az interjúk egyaránt azt jelentik, hogy kérdéseket tesznek fel a válaszadók számára, akiknek pontosan meg kell válaszolniuk őket. Ugyanakkor nagy különbség van a kettő között. A kérdőívek korlátozzák a válaszadók válaszát a zárt kérdésekkel, míg az interjúk felhívják a válaszadók véleményét a nyitott kérdésekre.

Mindazonáltal mindkettő adatgyűjtési erőforrás. A kutatás során, a kutatási probléma felkutatása és a kutatási terv kidolgozása után, megkezdődik az adatgyűjtés feladata. Az adatokat elsődleges forrásokból, például megfigyelésből, felmérésből, kérdőívből, interjúból stb. Gyűjtik, és másodlagos forrásokból, ahol az információ valamilyen könyvből, folyóiratból vagy újságból származik.

Küldhetjük el vagy küldhetjük el a kérdőíveket a válaszadóknak, és távolról megválaszolhatjuk őket, mivel ezek egy kérdéskészlet egy darab papíron. Az interjúhoz azonban fizikai jelenlétre van szükség, mivel ez egy-egy interakció. Itt a válaszadók közvetlenül kérdéseket tesznek fel. Ennek ellenére távoli interjúkat készíthetnek telefonon vagy online.

Bár a kérdőívek és az interjúk az elsődleges adatgyűjtés forrásai, a kettő között nagyon sok különbség van. Az interjú során feltett kérdések megváltoztathatják a kérdések sorrendjét és elrendezését, míg a kérdőívekben a kérdések rögzített sorrendben vannak és szigorúbbak.

Ezenkívül a kérdőívben elért információ valóságos, míg egy interjúban inkább elemző, mint tényszerű. Ezért az interjú és a kérdőív sok szempontból különbözik egymástól.

Tartalom: Különbség a kérdőív és az interjú között

• Összehasonlító táblázat
• Mi a kérdőív?
• Mi az interjú?
• Főbb különbségek
• Következtetés

Összehasonlító táblázat

Mi a kérdőív?

A kérdőív a kutatáshoz használt eszköz, amely a kérdések listáját tartalmazza, feleletválasztós válaszokkal. Ezek a kérdések lehetnek szerkesztett papírlapon vagy szoftveren, ha a helyes opciót kell kiválasztani. Általában a kérdőíveket az érintett személyeknek postai úton vagy e-mailben kézbesítik, és felkérik őket, hogy válaszolják meg a kérdéseket és visszaküldik azokat. Az informátoroktól elvárják, hogy elolvassa és megértse a kérdéseket, és válaszoljon az egyes kérdésekre adott válaszlehetőségekre.

A kérdőív a szükséges információkat egy kérdés sorozatká alakítja át, amelyből a válaszadók megválaszolják azt a kérdést, amelyet megfelelőbbnek tartanak. A kérdőívnek várhatóan releváns kérdése van, hogy a válaszadók hasznosnak és vonzónak találják.

A kérdőív kísérletezésének számos előnye van:

1. Ez egy olcsó adatgyűjtési módszer.
2. A válaszokat a különféle háttérrel rendelkező nagy mintákból hívja fel.
3. Időt ad a válaszadóknak gondolkodni, mielőtt válaszolnak.
4. A távolból élő embereket meg lehet hívni a kérdőívben való részvételre.

Így kivitelezhető módszer egy nagy csoport ember általi reakció meglehetősen rövid időn belüli megkeresésére.

Mi az interjú?

Egy interjúban az adatokat közvetlenül összegyűjtik, ha egy-egy kérdést feltesznek. Ez egy alapos beszélgetés az interjúalany és az interjúalany között. A cél vélemény felvétele és információgyűjtés. Az interakció formális, és a feltett kérdéseket előzetesen megvizsgálták. Az ülésre szóban kerül sor, a válaszokat leírják, vagy többnyire rögzítik, majd átírják.

Ezt az adatgyűjtés pontos módszerének tekintik, mivel az interjúkészítő alaposan megvizsgálja a kérdést és pontos információt nyer ki szemtől szemben. Kevesebb esély van az adatok félreértelmezésére, mivel a zavarok azonnal tisztázhatók további kérdések feltevésével.

Az interjúkat kétféle kategóriába lehet sorolni:

Személyes interjú: Ez az interjú leggyakoribb módja, ahol az interjúalany fizikai jelenléte kötelező az interjú helyszínén.

Telefonos interjú: Az ilyen típusú interjúban nincs szükség a személy fizikai jelenlétére, és az interjút gyümölcsös beszélgetés és kérdés-válasz ülés útján online kezelik.

Főbb különbségek

A kérdőív és az interjú közötti különbségeket pontosan a következő pontokra lehet vonni:

1. Olyan dokumentumot, amely írásbeli vagy szerkesztett feleletválasztós kérdésekből áll, amelyeket a címzettek megjelölnek, kérdőívnek hívják. Míg az interjúalanynak az interjúalany és az interjúalany válaszadója közötti hivatalos beszélgetést, ahol ketten vesznek részt egy kérdés-válasz ülésen, interjúnak hívják.
2. A kérdőívben történő adatgyűjtés módszere magában foglalja a kérdőív írásbeli formában történő elküldését a válaszadóknak. Éppen ellenkezőleg, az interjú módszerének egyik módja az, amikor a megkérdező verbálisan, szembe vagy online kommunikál a válaszadóval.
3. A kérdőív alapvetően objektív jellegű, míg az interjú szubjektív
4. Az interjún nyitott kérdések vannak, amelyekre az interjú készítője felkérhet, míg a kérdőív kérdései záró kérdések, amelyek konkrét választ igényelnek.
5. Az interjú során feltett kérdések sorrendje az interjúalany válaszától függően változhat, míg a kérdőív minden tekintetben változatlan marad.
6. Az interjúk során gyűjtött adatok drágábbak, mint a kérdőívek, mivel általában magában foglalja a felvevőt és más műszaki eszközöket.
7. A kérdőív segítségével a válaszadóknak sok ideje van gondolkodni, mielőtt megjelölik a végleges válaszokat, ám az interjúalanynak hirtelen válaszokat kell adnia, és kevesebb ideje van gondolkodni, mielőtt válaszolna.
8. Ennek ellenére az a személy, aki kitölti a kérdőívet, teljes mértékben válaszol rá, vagy részleges választ ad. A kutató nem tudja ellenőrizni az összegyűjtött válaszok számát. Míg a kérdező folyamatos ösztönzés útján képes választ adni minden kérdésére.

Következtetés

Mind a kérdőív, mind az interjú az adatgyűjtési módszerek elsődleges forrása. Mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai, és ezért a kutatási projekt igényétől függően körültekintően kell őket kiválasztani. Egy interjú nagyobb befektetéssel jár és pontosabb adatgyűjtési forrásnak tűnik, mivel; egy kérdőív nagyobb mintát hív meg azokról az emberekről, akik távol lehetnek és más háttérrel rendelkeznek. Így a kérdőív sokkal olcsóbb, és kevesebb időbefektetést igényel. Ezért figyelembe véve a kutatási igényeket, minden módszert gondosan kell kiválasztani.