Tartalom

• Tartalom: Különbség a sav és a bázis között
• Összehasonlító táblázat
• Melyek a savak?
• Melyek a bázisok?
• Főbb különbségek
• Következtetés

A sav és a bázis közötti különbség megállapítható, mivel a savak a korrozív anyagok, amelyek képesek protont adni és egy másik anyagból elektronot elfogadni, míg a bázisok olyan korrozív anyagok, amelyek képesek protont elfogadni és elektronot adni a egyéb anyagok.

A savak és a bázisok egyaránt a korrozív anyagok típusai. A savak egy olyan ionos vegyület, amely a vízben disszociál és hidrogéniont (H +) adományoz. A bázisok szintén ionos vegyületek. A vízben is bomlanak, és hidroxilionokat (OH-) jelölnek. Azt kell mondani, hogy a savak a vízben oldott vegyületek olyan oldatot eredményeznek, amelynek hidrogénionok koncentrációja nagyobb, mint tiszta víz. Ezzel ellentétben, a bázisok azok a vegyületek, amelyekben vízben oldódik, oldatot képezve, amelynek hidrogén-ion koncentrációja alacsonyabb, mint a tiszta víznél.

PH-skálán a savak pH-ja 0 és kevesebb, mint 7, míg a bázisok pH-ja 7 és 14 között van. Savak bármilyen fizikai állapotban előfordulhatnak, azaz szilárd vagy folyékony vagy gázos hőmérséklettől, nyomástól és más fizikai tényezőktől függően körülmények. Az bázisokat általában szilárd formában találják, kivéve az ammóniát, amely gáz halmazállapotban fordul elő. A savak ragacsosak, miközben az alapok csúszós állagúak, mert reagálnak a kezünk olajával. A savak íze savanyúnak, míg a bázisok keserűnek bizonyul. A sav fémekkel reagál. A savak hidrogéngázt képeznek a reakció után, míg a bázisok az olajokkal és a zsírokkal reagálnak. A savak erőssége a hidrogénionok koncentrációjától függ. Minél nagyobb a hidrogénionok koncentrációja, annál erősebbek a savak. A bázisok szilárdsága a hidroxil-ionok koncentrációjától függ. Minél nagyobb a hidroxilionok koncentrációja, annál erősebb a bázis.

A savak pozitív töltésűek a pozitív töltésű hidrogénionok jelenléte miatt, míg a bázisok negatív töltéssel bírnak rájuk, mert benne vannak OH-ionok. A savak nem mutatnak színváltozást a fenolftalein esetében, míg az lúgok rózsaszínűvé teszik.A savak kémiai képlete H-vel kezdődik (hidrogén), például HCL (sósav), H2SO4 (kénsav). Ezt a szabályt azonban nem követi az ecetsav (CH3COOH), amelynek kémiai képlete nem H-vel kezdődik. A bázisok kémiai képlete OH-n végződik. Például nátrium-hidroxid (NaOH). A savak és a bázisok szintén reagálnak a lakmusra. A savak a kék lakmuszpapírt pirosra változtatják, míg az alapok a piros lakmuszpapírt kékké változtatják. Mind a savak, mind a bázisok képesek villamos energiát vezetni, mert a szabad ionok disszociálódnak közöttük.

A savakat a rozsdás fémek tisztítására, a műtrágyázás előállításához, adalékanyagokként élelmiszerekben és italokban, elektrolitként az akkumulátorokban és az ásványi anyagok feldolgozásában használják. Konzerváló szerekként, szénsavas italokként is használják a bőriparban, valamint szódák és ízesítők előállításához az élelmiszerekben stb.

Az alapok képesek eltávolítani a foltokat, ezért ezeket mosogatószerekben, mosó- és tisztítószerekben, mosodai tisztítószerekben és sütőtisztítókban használják. Gyomorgyógyszerekben, azaz antacidákban, hónaljban alkalmazott dezodorokban és savak semlegesítésében is használják.

Tartalom: Különbség a sav és a bázis között

• Összehasonlító táblázat
• Melyek a savak?
• Melyek a bázisok?
• Főbb különbségek
• Következtetés

Összehasonlító táblázat

bázis	Sav	Bázis
Arrhenius koncepció	A savak azok a vegyületek, amelyek képesek H + -ionokat adományozni, ha azokat vízben oldják.	A bázis olyan anyag, amely képes vízben feloldva OH-ionokat adni.
Lowry Bronsted koncepció	A savak képesek protonokat adni más anyagoknak.	Az bázisok képesek protonokat elfogadni más anyagoktól.
Lewis koncepció	Azokat az anyagokat, amelyek elektrofilek, üres orbitálisak, és képesek elektronokat elfogadni, Lewis-savaknak nevezzük.	Azokat a anyagokat, amelyek nukleofilok, magányos elektronpárt tartalmaznak, és képesek egy elektronpárt adományozni, Lewis-bázisoknak nevezzük.
Reakció vízzel	Ha egy savat vízzel elegyítünk, oldatot kapunk, amelynek H + -ionok koncentrációja nagyobb, mint tiszta víz.	Ha egy bázist vízzel keverünk, oldatot kapunk, amelynek H + koncentrációja kevesebb, mint tiszta víz.
pH-tartomány	PH-ja 0 és kevesebb, mint 7 közé esik.	PH-ja 7 és 14 között változhat.
Fizikai állapot	Ezek bármilyen fizikai állapotban előfordulhatnak, azaz folyadékok, szilárd anyagok vagy gázok.	Ezek szilárd állapotban fordulnak elő, kivéve az ammóniát, amely gáznemű.
Reakció lakmuszpapírral	A lakmuszpapírt pirosra fordítják.	A lakmuszpapírt kékre váltják.
Reakció fenolftaleinnel	Nem mutatnak reakciót a fenolftaleinnel.	A fenolftaleint rózsaszínűvé változtatják.
Kémiai formula	A savak kémiai képlete H-vel kezdődik, pl. HNO3 salétromsav esetén, H2SO4 kénsav esetén, HCL sósav esetén.	Kémiai képletük az OH-nál végződik, pl. NaOH nátrium-hidroxid, KOH kálium-hidroxid és Ca (OH) 2 kalcium-hidroxid esetén.
Következetesség	A savak tapinthatóan tapadnak. Savas íze van.	Az alapok érintés közben csúszók. Keserű ízük van.
felhasználások	A savakat a rozsdás fémek tisztítására használják, mint az élelmiszerek és italok adalékanyagai, az elektrolitok az elemekben, a műtrágyákban és a bőriparban.	A bázisokat folttisztítószerekben, karosodás-dezodorokban, mosó- és tisztítószerekben, savmegkötő gyógyszerekben és a savak semlegesítésére használják.

Melyek a savak?

A „savas” szó az „acere” latin szóból származik, ami savanyú. A sav egy ionos és maró hatású anyag, amely képes hidrogéniont előállítani, elektronpárt elfogadni vagy protont adni. Egy sav erősségét a H + -ionok koncentrációjával mérjük. A maró hatású anyag károsítja vagy elpusztítja más, vele érintkező anyagokat. Minél nagyobb a hidrogénionok koncentrációja, annál erősebb a sav. A savasságot a pH-skálán mérjük. 0-tól kevesebb mint 7-ig terjed. Az alacsonyabb pH-értékű anyagok savasabbak és fordítva.

Ionos vegyületek azok a vegyületek, amelyek pozitív vagy negatív töltésűek. A savak pozitív töltésűek a hidrogénionok miatt.

Erős savak azok, amelyek teljes mértékben eloszlanak a vízben, pl. HCL, HNO3 és H2SO4. A heti savak azok, akik nem teljes mértékben disszociálódnak a vízben, pl. Ecetsav (CH3COOH).

A genetikai szempontból fontos anyagok, azaz a DNS (dezoxiribonukleinsav) és az RNS (ribonukleinsav) szintén savak. Az élet nem lehetséges nélkülük. Az ecet egy általánosan használt háztartási sav.

Melyek a bázisok?

Az alapok ionos és maró hatású anyagok, amelyek képesek elfogadni a hidrogénionokat, elektronokat hoznak létre vagy protonokat képesek elfogadni bármely más anyagból. A bázisok erősségét az OH-ionok koncentrációjával mérjük. Minél nagyobb az OH-ionok koncentrációja, annál erősebb a bázis. Az alapok pH-skálán 7 és 14 között vannak. A magas pH jelzi a bázis nagyobb szilárdságát. Az alapok negatív töltésűek az OH-ionok jelenléte miatt.

Erős bázisok azok a bázisok, amelyek teljes mértékben leválnak a vízbe, pl. NaOH, azaz nátrium-hidroxid és KOH, azaz kálium-hidroxid.

A heti alapok azok, akik nem teljesen különülnek el a vízben, pl. NH3, azaz ammónia. Nem tartalmaz hidroxid-iont, és csak a vízben való feloldódás során képezi a hét alapját. Az általánosan használt háztartási bázisok további példái a booraks, a szódabikarbóna és a magnézium teje (gyomorgyógyszerként használják).

Főbb különbségek

A sav és a bázis közötti főbb különbségeket az alábbiakban mutatjuk be:

1. A savak és a bázisok egyaránt maró hatású anyagok. A sav képes hidrogénionra vagy protonra, vagy elektronpárt képes elfogadni. Az alapok képesek hidrogénion vagy proton elfogadására, vagy elektronpár létrehozására.
2. A savak savanyú íze és tapintható. Az alapok keserű ízűek és csúszósan megérinthetők.
3. A savak kémiai képlete H-vel kezdődik, pl. HCL, HNO3, míg az bázisok OH-nál végződnek, pl. KOH, NaOH stb.
4. A savak a lakmuszpapírt pirosra, míg az alapok kékre változtatják.
5. PH-skálán a savak pH-ja kevesebb, mint 7, míg a bázisok pH-ja nagyobb, mint 7.

Következtetés

A savak és az bázis alapvető jelentőséggel bírnak a kémiában és a mindennapi életben. Érdemes tudni róluk. A fenti cikkben a savak és bázisok különbségeit, azok fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint a természet megértésének három elméletét tárgyaltuk.