Tartalom

• Tartalom: A hozam és a szakítószilárdság közötti különbség
• Összehasonlító táblázat
• Mi az a hozam?
• Mi a szakítószilárdság?
• Főbb különbségek

Bármely mechanikus kísérlet eredményeit feszültség és feszültség szempontjából mutatjuk be, ezért a termés és a szakítószilárdság kifejezések származnak. A fő különbség köztük az, hogy a folyási szilárdság az az erő, amely szükséges az anyag plasztikus deformációjának előidézéséhez, míg a szakítószilárdság az az erő, amely az anyag végleges megbontásához szükséges.

Tartalom: A hozam és a szakítószilárdság közötti különbség

• Összehasonlító táblázat
• Mi az a hozam?
• Mi a szakítószilárdság?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Összehasonlító táblázat

A megkülönböztetés alapjai	Folyáshatár	Szakítószilárdság
Meghatározás	Egy tárgyra kifejtett erő a plasztikus deformáció kialakulásához.	Az objektumon arra alkalmazott erő, hogy állandó törést hozzon létre
Intenzitás	Minimális erő	A legnagyobb erő
Eljárások	Kisebb tevékenységekhez, például kovácsolás, marás és hengerlés.	Nagyobb célokra, például anyaggyártás és építés.
Példa	Kötél, huzal	Felszerelés

Mi az a hozam?

Ez a műszaki szempontból kissé bonyolult lehet, mivel csak akkor számítják ki, ha a felhasznált anyagok nem mutatják a pontos hozampontot. Ez az az erő, amelyet egy anyagra gyakorolnak, és elkezdi plasztikusan deformálni, ezt a pontot hozamerősségnek nevezik. Ezt általában az eredeti hossz 0,25-ének veszik, de a tényezőktől függően változhat. Mielőtt egy anyag eléri a hozamkorlátot, mindig visszatér eredeti helyzetébe, és rugalmassági jelenségén megy keresztül, de ha eléri a hozampontját, akkor az erő eltávolításakor nem változtathatja meg eredeti formáját. Ha 3D formában nézzük meg, akkor számos számú hozampontot fognak megnevezni hozamfelületként. Ennek az értékének megállapításának fő célja az, hogy megtudja bármely mechanikai elem teljesítményének határát. Az egyik dolog, amelyet figyelembe kell venni, az nem veszélyes pont, és az anyag megfelelő módon működhet, és akkor is használható, ha eléri a hozamkorlátot. Ennek elsődleges felhasználása az iparban több olyan funkció végrehajtása, mint a kovácsolás, hengerelés és a felhasznált anyag préselése. Miután megismertük ezt az értéket, az anyag megfelelő módon megerősíthető és több erő alkalmazható. Más nevekkel is meghatározható, mint például a valódi rugalmassági határ, az arányossági határ és maga a folyási szilárdság.

Mi a szakítószilárdság?

Ha a szó hosszáról beszélünk, akkor a húzóképesség társul. Ez az anyag egyik legszembetűnőbb fizikai tulajdonsága, és a témában különféle célokra használják. Egyszerű szavakkal, meghatározható úgy, mint a mért erő mennyisége, amely valami meghúzásához vagy hosszának növeléséhez szükséges, amíg az el nem szakad. Ultimate Strength néven is ismert. Sok jó példa van erre, de a legfontosabb minden alkalommal, amikor egy ember kötélhúzást használ, amikor a Háború háborúját játszik. Jön az idő, amikor a húr megszakad, az erõfeszültség nagyságát, amelyet ehhez használnak, a kötél szakítószilárdságának nevezik. Minden anyagnak megvan a saját szakítószilárdsága, de a legelterjedtebbek a szerkezeti acél, amelynek szilárdsága 400 MPa, és az alumínium, amelynek végső szilárdsága 455 MPa.Ennek értékét nagyon egyszerűen meg lehet határozni. A szakítószilárdság kiszámítható az anyag hosszának változásával és az eredeti hosszával osztva, majd a nullától alkalmazott erő adja meg a szakítószilárdság értékét. A legtöbb anyagnak ehhez rögzített értéke van, ezért kiszámítás helyett könnyen látható a táblázatból. Leginkább építési célokra, valamint ipari termék gyártásakor vagy elemzés céljából szükséges.

Főbb különbségek

1. A hozamszilárdság az a feszültség, amelyet az anyagnak az alakjának megváltoztatására gyakorolnak, míg a szakítószilárdság az az anyag nyomására gyakorolt ​​nagyság, amely az anyagot megtöri.
2. A hozamszilárdság az eredeti hosszra kifejtett erő által kiváltott 0,25% -os deformáció, míg a szakítószilárdság az összes okozható deformáció.
3. A szakítószilárdság bármilyen anyaghoz megtalálható, míg a hozam-szilárdságot csak azokra az anyagokra lehet kiszámítani, amelyeknek nincs hozampontja.
4. A szakítószilárdság fő szerepe olyan értékek megadása, amelyek lehetővé teszik az ipari folyamatok elvégzését, míg a termékenység fő szerepe a kovácsolás, préselés, formázás folyamataiban van.
5. A hozamszilárdság a tárgyra kifejtett minimális erőmennyiség, míg a szakítószilárdság a tárgyra kifejtett erő maximális mennyisége.