Tartalom

• Tartalom: A beporzás és a megtermékenyítés közötti különbség
• Összehasonlító táblázat
• Mi az a beporzás?
• Mi a műtrágyázás?
• Kettős megtermékenyítés
• Főbb különbségek
• Következtetés

A beporzás és a megtermékenyítés közötti különbség az, hogy a beporzáskor a pollen bármely növény hím részéből a növény női részébe kerül, míg a megtermékenyítés során a hím partneri ivarat összekapcsolódik a női partner ivadékával vagy a hím pollentel egy rész virág kombinálódik a tojásokkal a virág női részéből.

A beporzás során a pollen csak az egyik virágról a másikra kerül, míg a megtermékenyítés során az egyik virág hímvajja vagy virágporja egyesül a másik növény petesejtjével vagy női ivarsejtjével. A beporzás csak a virágos növényekben fordul elő, míg a megtermékenyítés folyamata az összes nemi úton szaporodó szervezetben zajlik. A pollencső nem képződik a beporzás során, míg a megtermékenyítés során pollencső alakul ki, amely az egyik virág hím ivarsejtjeit átadja a többi növény nőivarú ivarsejtjeinek vagy tojásainak.

A beporzás külső jelenség, és a növény külső részén fordul elő. Míg a megtermékenyítés egy belső mechanizmus, és a virágokban történik. A beporzásra mindig a megtermékenyítés előtt kerül sor. A beporzást tovább osztják két altípusba, azaz az önbeporzáshoz és a keresztbeporzáshoz, míg a megtermékenyítésnek nincs további altípusa. A beporzáshoz transzfervektorokra van szükség. Ezek az átvivő vektorok a portok és a stigma (virágrészek) között pollennek. Az átviteli vektorok példái a darazsak, a mézelő méhek, a pillangók és a lepkék. Nincs szükség ilyen típusú vektorra a megtermékenyítéshez.

Tartalom: A beporzás és a megtermékenyítés közötti különbség

• Összehasonlító táblázat
• Mi az a beporzás?
• Mi a műtrágyázás?
• Kettős megtermékenyítés
• Főbb különbségek
• Következtetés
• Videó magyarázat

Összehasonlító táblázat

bázis	Beporzás	termékenyítés
Meghatározás	Ez egy folyamat, amelynek során a pollenszemcséket bármely virág hímszervéből az azonos vagy bármely más virág női részébe szállítják.	Ez egy olyan folyamat, amelynek során a hím és nőstény ivarsejtek fuzionálódnak (növények esetében tojásporral) bármely nemi úton szaporodó szervezetben.
Bekövetkezik	Csak a virágos növényekben fordul elő.	Az összes nemi úton szaporodó szervezetben előfordul, beleértve a növényeket és az állatokat is.
Egymás iránti igény	A megtermékenyítés megtörténhet, vagy nem, megtörténhet.	A növények megtermékenyítéséhez kötelező a beporzás.
Pollencső szükségessége	A pollencső kialakítása nem szükséges ehhez a folyamathoz.	A növények megtermékenyítéséhez mindig szükséges pollencső.
A folyamat helyszíne	Ez egy külső jelenség. A virág külső részén fordul elő.	Ez egy belső jelenség. Mindig a virágon belül zajlik.
altípusok	Ezenkívül két altípusba sorolható, azaz az önbeporzásra és a keresztbeporzásra.	Nincs további altípusa.
A transzfer vektor szükségessége	A beporzáshoz transzfervektorra van szükség.	A megtermékenyítéshez nincs szükség transzfer vektorra.

Mi az a beporzás?

A beporzás az a folyamat, amelynek során a pollen megbélyegezve csírázik. A beporzás során a növény hím szervéből származó pollen átkerül ugyanazon vagy különböző virág női szervébe.

A növény hím szervét úgy nevezzük, hogy a növény pollennek nevezett hím ivarsejtjeit termelik, amelyek hím genetikai anyagot tartalmaznak. A portok porzón helyezkednek el, amely valójában a szár csúcsa. A növény női szervét megbélyegzésnek nevezzük, amely a virág hím szervéből veszi a virágport. Ez a megbélyegzés a „pecséten” helyezkedik el, amely a virág női szervének csúcsa. Így a sperma sejteket eljuttatják a petefészekbe, amelyben a nő női ivarsejtek petesejteknek vagy petesejteknek nevezik.

A beporzás két típusra osztható, azaz az önbeporzásra és a keresztbeporzásra.

Az önporzás az a beporzás, amelyben a virág vagy a stigma női része a virágport ugyanazon növény férfi részéből kapja. Az ilyen típusú beporzás általános példái a thaliana, a Capsella rubella, az Arabidopsis és a Bulbophyllum bicoloratum.

Az önbeporzást tovább osztják két típusba, azaz az autogamy és a geitonogamy kategóriába. Az autogamia során a virágporszemcsék ugyanazon virágon belül kerülnek át a virág férfi részéből a női részbe. A geitonogamia során a pollenszemcsék a virág hímszervéből átkerülnek az ugyanazon a növényen található bármely más virág női szervéhez.

Mi a műtrágyázás?

A megtermékenyítés olyan folyamat, amelynek során a sperma egyesül egy petesejttel. A növények beporzása után fordul elő. Mindegyik hím és női ivarsejt genetikai anyagának feléből áll, amely új növény képződéséhez kapcsolódik.

Amikor a virág hímszervéből származó virágpor szemcsék érintik a stigmát, egy apró cső készül a virágporral együtt. Ez a cső egy másik csőszerű szerkezetbe van rögzítve, amelyet a nőstény bélyeg stílusának hívnak. Ez a cső kibővül a petefészek nyílásáig, ahol a pollenszemcséket összegyűjtik. A növények vagy petesejtek női ivarsejtjei vannak a petefészekben. Amikor a pollen és a tojás összekapcsolódik, megtermékenyül, és a tojás magról (zigóta) fejlődik. A megtermékenyítés folyamata a virág mély belső részén zajlik.

Kettős megtermékenyítés

Ez a folyamat csak az ültetvényes növényekben zajlik. Ebben a folyamatban két spermiumot használunk. Az egyik sperma vagy pollenmag megtermékenyíti a nőstény ivarsejtet vagy petesejt, és zigóta képződik (szingamia). Míg a másik pollen szemcsék egyesülnek a másodlagos magdal, hogy triploid magot hozzanak létre. Elsődleges endospermiummagként is ismert.

Főbb különbségek

1. A beporzás során a virágporszemcséket csak egy virág hímszervéből szállítják ugyanazon vagy bármely más virág női szervbe, míg a megtermékenyítés során a hím és a nőivarú ivarsejtek összeolvadnak.
2. A beporzás folyamata csak a virágos növényekben fordul elő, míg a megtermékenyítés az összes nemi úton szaporodó szervezetben zajlik.
3. Beporzás történik egy virág külső részén, míg megtermékenyítés a virág belső részén.
4. A stílus kialakulása kötelező a beporzásnál, a megtermékenyítésnél nem.
5. A megtermékenyítésre mindig a növények beporzása után kerül sor. A beporzás szükséges a növények megtermékenyítéséhez, de a beporzáshoz nem szükséges a megtermékenyítés.
6. Transzfervektorra van szükség a beporzáshoz, a megtermékenyítéshez nem.
7. A beporzást tovább osztják két típusba, azaz az önbeporzáshoz és a keresztbeporzáshoz, míg a megtermékenyítésnek nincs további altípusa.

Következtetés

A beporzás és a megtermékenyítés általában a növények tanulmányozása során használatos kifejezések. Mindkettő fontos a növények szaporodása szempontjából, és gyakran összekeverik őket. S kénytelen tudni a különbséget mindkettő között. A fenti cikkben megismertük a beporzás és a megtermékenyítés egyértelmű különbségeit.