Különbség az áramlásvezérlés és a hibaelhárítás között

Szerző: Laura McKinney
A Teremtés Dátuma: 2 Április 2021
Frissítés Dátuma: 1 Lehet 2024
Anonim
Különbség az áramlásvezérlés és a hibaelhárítás között - Technológia
Különbség az áramlásvezérlés és a hibaelhárítás között - Technológia

Tartalom


Az áramlásszabályozás és a hibakezelés az adatkapcsolat-réteg és a szállítási réteg vezérlési mechanizmusa. Amikor csak a vevőhöz érkeznek adatok, ez a két mechanizmus elősegíti a megbízható adatok megfelelő továbbítását a vevőhöz. Az áramlásvezérlés és a hibaszabályozás közötti fő különbség az, hogy áramlásvezérlés megfigyeli az adatok megfelelő áramlását az erről a vevőre, másrészt a hibakezelés megjegyzi, hogy a vevőnek átadott adatok hibátlanok és megbízhatóak. Vizsgáljuk meg az összehasonlítást az áramlásvezérlés és a hibaelhárítás között.

  1. Összehasonlító táblázat
  2. Meghatározás
  3. Főbb különbségek
  4. Következtetés

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapjaÁramlás-szabályozásHibaelhárítás
AlapvetőAz áramlásvezérlés célja az adatok megfelelő továbbítása az erről a vevőre.A hibaelhárítás célja a hibamentes adatok továbbítása a vevőnek.
MegközelítésA visszacsatoláson alapuló áramlásvezérlés és a sebesség alapú áramlásvezérlés a megközelítés a megfelelő áramlásvezérlés eléréséhez.A paritás ellenőrzése, a ciklikus redundancia kód (CRC) és az ellenőrző összeg az adathibák észlelésének megközelítései. Hamming-kód, bináris konvolúciós kódok, Reed-Solomon-kód, alacsony sűrűségű paritásellenőrző kódok az adatok hibájának kijavítására szolgálnak.
Hatáskerülje a vevőkészülék-puffer túllépését és megakadályozza az adatvesztést.Az adatok hibáját észleli és kijavítja.

Az áramlásvezérlés meghatározása

Az áramlásvezérlés az adatkapcsolat réteg és a szállítási réteg tervezési kérdése. Ha az adatkeretek gyorsabban jelennek meg, akkor a vevő elfogadni tudja azokat. Ennek oka lehet, hogy egy er erõs gépen fut. Ebben az esetben még az adatokat hiba nélkül is megkapják; a vevő nem képes fogadni a keretet ilyen sebességgel, és elveszít néhány keretet. Kétféle szabályozási módszer van a keretek elvesztésének megakadályozására: ezek visszacsatoláson alapuló áramlásvezérlés és sebesség alapú áramlásvezérlés.


Visszajelzés-alapú vezérlés

A visszacsatoláson alapuló vezérlés során, amikor az adatokat továbbítja a vevőhöz, a vevő ezt követően továbbítja az információkat az ernek, és lehetővé teszi az er számára, hogy további adatokat nyújtson, vagy tájékoztassa erről a vevő teljesítményét. A visszacsatoláson alapuló vezérlés protokolljai csúszó ablak protokoll, stop-and-wait protokoll.

Sebesség alapú áramlásvezérlés

A sebesség-alapú folyamatvezérlésnél, amikor egy er gyorsabban továbbítja az adatokat a vevőnek, és a vevő nem képes az adatokat ilyen sebességgel fogadni, akkor a protokoll beépített mechanizmusa korlátozza az adatátvitel sebességét. erről a vevő visszajelzése nélkül.


A hibaelhárítás meghatározása

A hibakezelés az a probléma, amely az adatkapcsolat rétegén és a szállítás szintjén is felmerül. A Hibaelhárítás egy olyan mechanizmus, amellyel észlelik és kijavítják a képkockákat, amelyeket az erről a vevőre továbbítanak. A keretben előforduló hiba lehet egy bit hiba vagy sorozat hiba. Az egybites hiba az a hiba, amely csak a keret egybites adategységében fordul elő, ahol az 1-et 0-ra vagy 0-ra 1-re változtatja. A burst-hiba az az eset, amikor a keretben egynél több bit megváltozik; utal a csomagszintű hibára is. Burst hiba esetén olyan hiba, mint csomagvesztés, a keret sokszorosítása, nyugtázó csomag elvesztése stb. Is előfordulhat. A keretben lévő hiba észlelésének módjai a paritás ellenőrzése, a ciklikus redundancia kód (CRC) és az ellenőrző összeg.

Paritás ellenőrzése

A paritásellenőrzés során egyetlen bit kerül a keretbe, amely jelzi, hogy a keretben szereplő '1' bit száma páros vagy páratlan-e. Az átvitel során, ha egyetlen bit megváltozik, akkor a paritásbit is megkapja a változást, amely tükrözi a keretben lévő hibát. A paritásellenőrző módszer azonban nem megbízható, mivel ha a páros bitszám megváltozik, akkor a paritásbit nem tükrözi a kereten belüli hibát. Ez a legjobb az egybites hibák esetén.

Ciklikus redundancia kód (CRC)

A ciklikus redundancia kódban az adatok bináris osztáson mennek keresztül, függetlenül attól, hogy a fennmaradó részt miként kapják meg, az adatokhoz csatolják és a vevőhöz kapcsolódnak. A vevő ezután ugyanazzal az osztóval osztja el a kapott adatokat, amellyel az er megosztotta az adatokat. Ha a kapott maradékérték nulla, akkor az adatokat elfogadjuk. Egyébként az adatokat elutasítják, és az ernek újra kell továbbítania az adatokat.

ellenőrző

Az ellenőrző összeg módszerrel az elosztandó adatokat egyenlő fragmensekre kell felosztani, minden egyes fragmens n bitet tartalmaz. Az összes fragmenst az 1-es kiegészítéssel adjuk hozzá. Az eredményt ismét kiegészítik, és a kapott bit sorozatot ellenőrző összegnek nevezik, amelyet az eredeti adatokkal és a vevővel csatolnak. Amikor a vevő megkapja az adatokat, akkor az adatokat is egyenlő töredékre osztja, majd az összes töredéket az 1-es kiegészítés felhasználásával hozzáadja; az eredmény ismét kiegészül. Ha az eredmény nulla, akkor az adatokat elfogadják, egyébként elutasítják, és az ernek tovább kell továbbítania az adatokat.

Az adatokban kapott hiba kijavítható Hamming-kóddal, bináris konvolúciós kódokkal, Reed-Solomon-kóddal, alacsony sűrűségű paritásellenőrző kódokkal.

  1. Az áramlásvezérlés célja az adatok megfelelő továbbítása az erről a vevőre. Másrészt a Error Control figyeli az adatok hibamentes továbbítását az erről a vevőre.
  2. Az áramlásvezérlés a visszacsatoláson alapuló áramlásszabályozással és a sebesség alapú áramlásszabályozási megközelítéssel érhető el, míg a hiba észleléséhez paritásellenőrzést, ciklikus redundanciakódot (CRC) és ellenőrző összeget alkalmazunk, valamint a hiba kijavításához az alkalmazott megközelítések Hamming kód, bináris konvolúciós kódok, Reed-Solomon kód, alacsony sűrűségű paritásellenőrző kódok.
  3. Az áramlásvezérlés megakadályozza a vevőkészülék puffer túllépését, valamint az adatvesztést is. Másrészt a Hibaelhárítás felismeri és kijavítja az adatokban előforduló hibákat.

Következtetés:

Mind a vezérlési mechanizmus, azaz az áramlásvezérlés és a hibaellenőrzés elkerülhetetlen mechanizmusa a teljes és megbízható adatok továbbítására.