Tartalom

• Összehasonlító táblázat
• A továbbindító érvelés meghatározása
• A visszamenőleges érvelés meghatározása
• Következtetés

A mesterséges intelligencia területén a keresés célja az utat megtalálni egy problémás térben. Kétféle módon hajthatjuk végre az ilyen kutatást: előre és hátra érvelés. Fontos különbség mindkettő között, hogy az előzetes érvelés a cél felé mutató kezdeti adatokkal kezdődik. Ezzel szemben a visszamenőleges érvelés ellentétes módon működik, ahol a cél az eredeti eredmények és információk meghatározása az adott eredmények segítségével.

1. 1. Összehasonlító táblázat
   2. Meghatározás
   3. Főbb különbségek
   4. Következtetés

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Előzetes érvelés	Visszamenőleges érvelés
Alapvető	Adatközp	Cél vezérelt
Kezdődik	Új adatok	Bizonytalan következtetés
Cél az, hogy megtalálják a	Következtetés, amelyet követni kell	A következtetéseket alátámasztó tények
A megközelítés típusa	opportunista	Konzervatív
Folyam	Ösztönző a következményre	Következmény kezdődőnek

A továbbindító érvelés meghatározása

A probléma megoldása általában magában foglalja a kezdeti adatokat és tényeket a megoldás elérése érdekében. Ezeket az ismeretlen tényeket és információkat az eredmény levezetésére használják. Például, a beteg diagnosztizálása közben az orvos először ellenőrzi a test tüneteit és egészségi állapotát, például hőmérsékletet, vérnyomást, pulzust, szemszínt, vért, stb. Ezután a beteg tüneteit elemezzük, és összehasonlítjuk az előre meghatározott tünetekkel. Ezután az orvos képes a gyógyszereket a páciens tüneteinek megfelelően biztosítani. Tehát, amikor egy megoldás ezt az érvelési módszert alkalmazza, úgy nevezzük előre érvelés.

Az előzetes érvelés során követett lépések

A következtetési motor feltárja a tudásbázist a megadott információkkal olyan korlátozásokra vonatkozóan, amelyek prioritása megegyezik az adott jelenlegi állapotmal.

• Az első lépésben a rendszer egy vagy több korlátozást kap.
• Ezután megvizsgálja a szabályokat a tudásbázisban minden korlátozáshoz. Kiválasztásra kerülnek azok a szabályok, amelyek teljesítik a feltételt (vagyis IF rész).
• Mostantól minden szabály új feltételeket hozhat létre a hivatkozott szabály következtetése alapján. Ennek eredményeként THEN rész ismét bekerül a meglévőbe.
• A hozzáadott feltételeket a 2. lépés megismételésével újra feldolgozzuk. A folyamat akkor fejeződik be, ha nincs új feltétel.

A visszamenőleges érvelés meghatározása

A visszamenő érvelés inverz az előző érvelés során, amikor a célokat elemezzük a szabályok, a kezdeti tények és adatok következtetése érdekében. A koncepciót a fenti meghatározásban megadott hasonló példa alapján érthetjük meg, ahol az orvos a betegeket diagnosztizálni próbál olyan adatok segítségével, mint a tünetek. Ebben az esetben azonban a betegnek problémája van a testében, amelynek alapján az orvos bizonyítani fogja a tüneteket. Az ilyen érvelés visszamenő érvelés alá tartozik.

A visszamenő érvelés során követett lépések

Az ilyen érvelésnél a rendszer a célállapotot és az indokokat választja visszafelé. Most megértjük, hogy ez történik, és milyen lépéseket követünk.

• Először a célállapotot és a szabályokat kell kiválasztani, ahol a célállapot a THEN részben található, mint következtetés.
• A kiválasztott szabály IF részéből az al célok teljesülnek ahhoz, hogy a célállapot valódi legyen.
• Állítson be minden részcél teljesítéséhez fontos kezdeti feltételeket.
• Ellenőrizze, hogy a megadott kezdeti állapot megegyezik-e a létrehozott állapotokkal. Ha teljesíti a feltételt, akkor a cél a megoldás, különben más célállapot kerül kiválasztásra.

1. Az előrehozott érvelés adatközpontú megközelítés, míg a visszamenő érvelés célvezérelt.
2. A folyamat új adatokkal és tényekkel kezdődik az előzetes érvelésben. Ezzel szemben a visszamenő érvelés az eredményekkel kezdődik.
3. A továbbiakban az érvelés célja az eredmény meghatározása, amelyet néhány szekvencia követ. Másrészt a visszamenő érvelés hangsúlyozása a következtetést alátámasztó aktusokra.
4. Az előzetes érvelés egy opportunista megközelítés, mivel eltérő eredményeket eredményezhet. Ellentétben a visszamenő érveléssel, egy adott célnak csak bizonyos előre meghatározott kezdeti adatai lehetnek, ami korlátozza.
5. Az előrevezető érvelés az előzménytől a következményig terjed, míg a visszamenő érvelés fordított sorrendben működik, amelyben a következtetéstől kezdődőig kezdődik.

Következtetés

A keresési folyamat termelési rendszer felépítése megkönnyíti az előre és hátra érvelés értelmezését. Az előre- és hátralevő érvelés célja és folyamata alapján megkülönböztetésre kerül, amelyben az előzetes érvelést a kezdeti adatok irányítják és célja a cél megkeresése, míg a visszamenő érvelést az adatok helyett a cél irányítja, és célja az alapvető ismeretek felfedezése. adatok és tények.