Tartalom

• Összehasonlító táblázat
• Az áramlásvezérlés meghatározása
• A torlódásellenőrzés meghatározása
• Hasonlóságok:
• Következtetés:

Az áramlás-szabályozás és a torlódás-szabályozás egyaránt a forgalomvezérlő mechanizmus, de mindkettő különböző helyzetekben irányítja a forgalmat.Az áramlás-szabályozás és a torlódás-szabályozás közötti fő különbség az, hogy áramlásvezérlés egy olyan mechanizmus, amely szabályozza az er és a vevő közötti forgalmat. Másrészt a torlódások ellenőrzése A mechanizmus vezérli a forgalmat, amelyet a szállítási réteg helyez el a hálózatba. Vizsgáljuk meg az áramlás-szabályozás és a torlódás-szabályozás közötti különbséget az alábbi összehasonlító táblázat segítségével.

1. Összehasonlító táblázat
2. Meghatározás
3. Főbb különbségek
4. Hasonlóságok
5. Következtetés

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Áramlás-szabályozás	A torlódások ellenőrzése
Alapvető	Ez irányítja a forgalmat egy adott erről a vevőre.	Ez irányítja a hálózatba belépő forgalmat.
Célja	Megakadályozza a vevőt az adatok túlterhelésétől.	Megakadályozza a hálózat torlódását.
Felelősség	Az áramlásvezérlés az adatkapcsolati réteg és a szállítási réteg felelőssége.	A torlódásellenőrzés a hálózati réteg és a szállítási réteg felelőssége.
Felelős	Az er felelős az extra forgalom továbbításáért a vevők oldalán.	A szállítási réteg felelős az extra forgalom továbbítása a hálózatba.
Megelőző intézkedések	Az er lassan továbbítja az adatokat a vevőnek.	A szállítási réteg lassan továbbítja az adatokat a hálózatba.
Mód	Visszajelzés-alapú áramlás-szabályozás és sebesség-alapú áramlás-szabályozás	Biztosítás, forgalomtudatos útválasztás és belépés-ellenőrzés

Az áramlásvezérlés meghatározása

Az áramlásszabályozással kapcsolatos kérdéseket az adatkapcsolati réteg és a szállítási réteg kezeli. Az áramlásszabályozó mechanizmus fő célja, hogy megakadályozza a vevő túlterhelését a gyorsabb átvitelű er által küldött adatokkal. Ha egy erõteljes gépen van, és gyorsabban továbbítja az adatokat, annak ellenére, hogy az átvitt adatok hibamentesek, előfordulhat, hogy a lassabb végû vevõ nem képes ilyen sebességû adatok fogadására, és elveszíthet némi adatot. adat. Az áramlásvezérlésnek két módja van: a visszacsatoláson alapuló áramlásvezérlés és a sebesség alapú áramlásvezérlés.

Visszajelzés-alapú vezérlés

Visszacsatoláson alapuló vezérlés esetén, miután a vevő megkapta az első keretet, értesíti erről, és további információkkal engedi meg, valamint a vevő állapotáról is. Két visszacsatoláson alapuló folyamatvezérlés, csúszó ablak protokoll és stop-and-wait protokoll létezik.

Sebesség alapú áramlásvezérlés

A sebesség alapú áramlásvezérlésnél, amikor egy er gyorsabban továbbítja az adatokat a vevőnek, és a vevő nem képes az adatokat ilyen sebességgel fogadni, akkor a protokoll beépített mechanizmusa korlátozza az adatátviteli sebességet, amelyen a er az adatátvitel a vevő visszajelzése nélkül történik.

A torlódásellenőrzés meghatározása

A zsúfoltságot a hálózatban túl sok csomag jelenléte okozza. A hálózat torlódása rontja a hálózat teljesítményét. Mivel ez késlelteti a csomag kézbesítését a vevőhöz, vagy előfordulhat, hogy a csomag elveszik. A torlódásellenőrzés a hálózati réteg és a szállítási réteg felelőssége. A torlódás a szállítási réteg által a hálózatba továbbított csomagok miatt jön létre. A hálózat torlódása hatékonyan csökkenthető azáltal, hogy csökkentik a szállító réteg által a hálózatra terhelt terhelést. A szűk keresztmetszet szabályozását három módszerrel lehet elérni, azaz ellátással, forgalomtudatos útválasztással és belépés-szabályozással.

Ban ben létesítési, egy olyan hálózat épül fel, amely jól illeszkedik az általa szállított forgalomhoz. Ban ben forgalom tudatos útválasztás, az útvonalakat a forgalmi minta szerint alakítják ki. Ban ben belépési ellenőrzés, a hálózathoz való új kapcsolatok elutasításra kerülnek, ami a hálózat torlódását okozza.

1. Forgalomirányító mechanizmusként az áramlásvezérlő mechanizmus vezérli az adatforgalmat az adott erről egy adott vevőre. Másrészt a torlódásgátló mechanizmus szabályozza a hálózatba irányuló forgalmat.
2. Az áramlásvezérlés megakadályozza a lassabb végű vevő túlterhelését az er által továbbított adatokkal a gyorsabb végén, míg a torlódásvezérlő mechanizmus megakadályozza, hogy a hálózat túlterhelt legyen a szállítási réteg által továbbított adatokkal.
3. Az áramlásszabályozás az adatkapcsolat réteg és a szállítási réteg felelőssége. Másrészről, a torlódásellenőrzés a hálózati réteg és a szállítási réteg felelőssége.
4. Az er felel az extra forgalom létrehozásáért a vevő végén, míg a szállítási réteg felelős a terhelés hálózaton történő továbbításáért.
5. A szállítási réteg által a hálózaton továbbított terhelés csökkentése csökkentené a hálózat torlódását. Másrészt, ha az er csökkenti az adatok továbbításának sebességét, az adatvesztés a vevő végén szintén csökken.
6. Az áramlásvezérlő mechanizmusnak két módja van az adatáramlás vezérlésére: visszacsatoláson alapuló áramlásvezérlés, sebesség alapú áramlásvezérlés. Másrészt, a torlódásvezérlő mechanizmusnak három módszere van a szűk keresztmetszetek szabályozására az általuk biztosított hálózatban, a forgalomtudatos útválasztás és a belépés ellenőrzése céljából.

Hasonlóságok:

Mind az áramlásvezérlés, mind a torlódásvezérlés forgalomirányító mechanizmus.

Következtetés:

Az áramlásvezérlés egy pont-pont vezérlő mechanizmus, amely szabályozza az er és a vevő közötti forgalmat, és megakadályozza, hogy a vevőt túlterheljék a gyorsabb átvitel útján továbbított adatok. A torlódásvezérlés az a mechanizmus, amely a hálózat forgalmát vezérli.