Különbség az FDM és az OFDM között

Szerző: Laura McKinney
A Teremtés Dátuma: 1 Április 2021
Frissítés Dátuma: 11 Lehet 2024
Anonim
Különbség az FDM és az OFDM között - Technológia
Különbség az FDM és az OFDM között - Technológia

Tartalom


Az FDM és az OFDM a multiplexelési technikák, amelyeket főként az analóg rendszerben használnak. Ezeket a technikákat az egyes csatornákon keresztül továbbított különféle alcsatornák közötti távolságtól (összetett jel formájában) különböztetjük meg. Tehát az FDM-ben a jelek megakadályozzák a zajt azáltal, hogy a jeleket a védősávok segítségével elválasztják. Éppen ellenkezőleg, az OFDM technika nem használ védő sávot, valójában lehetővé teszi a jelek átfedését. Így lehetővé válik a rendelkezésre álló sávszélesség jobb kihasználása.

A multiplexelés az a technika, amely lehetővé teszi a sok jel továbbítását egyetlen csatornán keresztül. Különböző típusú multiplexelési módszerek léteznek, mint például a TDM, FDM, CDM, WDM, OFDM, stb.


    1. Összehasonlító táblázat
    2. Meghatározás
    3. Főbb különbségek
    4. Következtetés

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapjaFDMOFDM
ÁllFrekvenciaosztásos multiplexálásOrtogonális frekvenciaosztásos multiplexelés
AlapvetőSávszélesség több forrás számára.Az összes alcsatorna egyetlen adatforráshoz van hozzárendelve.
A szállítók közötti kapcsolat
Nincs kapcsolatAz ortogonális hordozók számának hozzáadása
A Guard sáv használataSzükségesNem szükséges
Spektrális hatékonyságAlacsonyMagas
Az interferencia hatásaInterferenciára hajlamos.Elhanyagolható befolyásolási zavar.


Az FDM meghatározása

FDM (Frequency Division Multiplexing) a spektrum megosztása több egyedi frekvenciacsatornán. Analóg rendszereken működik, ellentétben más multiplexelési technikákkal, mint például a TDM. A független jeleket a sávszélességen belül a sávszélességre konvertálják a modulációs technika alkalmazásával. Ezek a modulált jelek különféle vivőanyagokat használnak, amelyeket alvivőknek hívnak, és egy lineáris összegző áramkörbe egyesülnek, hogy összetett jelet képezzenek az átvitelhez. A kapott jelet egycsatornán lehet továbbítani elektromágneses eszközökön keresztül.

A vevőnél a jeleket sávszűrők felülmúlják, hogy elkülönítsék az egyes frekvenciacsatornákat. Végül a sávszűrő kimenetét demodulálják és a másik rendeltetési helyen elosztják.


Az FDM csak abban az esetben valósul meg, ha a csatorna használható sávszélessége nagyobb, mint a szükséges csatorna sávszélessége. A csatornákat elválasztják egymással a fel nem használt sávszélesség őr zenekarok hogy megakadályozzák a csatornák közötti áthallást és a csatorna átfedését.

Az OFDM meghatározása

OFDM (ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelés) egy eloszlatott spektrumú technika, amely az adatokat nagy számú hordozóra osztja szét, külön-külön a pontos frekvenciákon. Ezen hordozó közötti távolság biztosítja az ortogonalitást, amely segíti a demodulátort a megfelelő frekvencia észlelésében. Az alcsatornák azonban szorosan elhelyezkednek egymással és átfedik egymást.

Az ortogonalitási funkció előzetes megértése előtt tisztáznunk kell a ortogonális, ami azt jelenti, hogy egynél több objektum függetlenül viselkedik. Ezért az OFDM-ben a szomszéd jelek nem zavarják egymást. Tehát hogyan működik az ortogonalitás? Fontolja meg az alábbiakban bemutatott példát, amikor egy csúcspontját (a legmagasabb pontot) elérő jel két szomszédos jele nulla vagy nulla.


Hasonlóképpen, a másik két jelnél az egyik jel csúcsa a másik két jel nullánál jelentkezik. A vevő végén a multiplexer erősíti a jelet a jel ortogonális jellemzői szerint.

Az OFDM egy elterjedt multiplexelési technika, amelyet leginkább a legújabb vezeték nélküli módszerek és telekommunikációs szabványok, például a Wi-Fi 802.11 ac, a WiMAX, a 4G és az 5G mobiltelefon technológiák, a műholdas és a többi alkalmazás során valósítanak meg.

  1. Az FDM-ben a teljes sávszélességet több forrás osztja. Éppen ellenkezőleg, az OFDM-ben az összes alcsatorna az egyetlen adatforrásnak van szentelve.
  2. A hordozók nem támaszkodnak egymásra FDM esetén, míg az OFDM összefoglalja az ortogonális hordozók számát az adott pontra.
  3. Az FDM a védő sávot használja, az OFDM pedig a védő sáv használatát.
  4. Az OFDM spektrális hatékonysága jobb, mint az FDM.
  5. Az FDM-et más RF források könnyen befolyásolják, így érzékenyek lehetnek az interferenciára. Ezzel szemben az OFDM-et nem befolyásolja az interferencia.

Következtetés

Az OFDM technika előnyös az FDM-hez képest, mivel spektrálisan hatékonyabb, ha az alcsatornákat szorosan elhelyezi mindaddig, amíg átfedő hatást nem generálnak. A többutas útvonalak torzulása és az RF interferencia a legfontosabb kérdések az FDM technikában, míg az OFDM immunis ezekre a problémákra.