Tartalom

• Tartalom: Különbség Aldose és Ketose között
• Összehasonlító táblázat
• Mi az Aldose?
• Mi a ketóz?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Az Aldose az a monoszacharid, amelyben csak egy aldehidcsoport van az egyes molekulákban, és tiszta cukorré válik. Másrészt, a ketózt monoszacharidként definiálják, amelynek minden molekulájában ketoncsoport van, amely három szénatomot tartalmaz.

Tartalom: Különbség Aldose és Ketose között

• Összehasonlító táblázat
• Mi az Aldose?
• Mi a ketóz?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Összehasonlító táblázat

bázis	Az aldóz	ketózt
Meghatározás	A monoszacharid, amelyben csak egy aldehidcsoport van az egyes molekulákban, és tiszta cukorré válik.	Monoszacharid, amelynek ketoncsoportja van az egyes molekulákban, és három szénatomot tartalmaz.
Példa	Glikolaldehid, amelynek szerkezetében csak egy szénatom van.	Dihidroxi-aceton, és nem rendelkezik optikai aktivitással.
Konvertibilitás	Az izomerizációs reakciótól függően lebonthat ketózba.	Csak akkor bomlik aldózisba, ha az atomok végén külön karbonilcsoport van.
Seliwanoff tesztje	Világos rózsaszín	Sötétvörös színű.

Mi az Aldose?

Az Aldose az a monoszacharid, amelyben csak egy aldehidcsoport van az egyes molekulákban, és tiszta cukorré válik. Az ilyen szerkezet legjobb példája a glikolaldehid, amelynek szerkezetében csak egy szénatom van. Mivel nem kevesebb, mint egy egyenetlen szén-fókuszú, legalább három szén-részecskével rendelkező aldózisok sztereoizomerizmust mutatnak.

A sztereogén centrumokat tartalmazó alldózisok létezhetnek d-keretben vagy l alakban is. A bizonyosságot az utolsó előtti szén királis tulajdonságainak figyelembevételével állítják elő, ahol a Fischer-vetítés kiváltságán alapuló folyadékcsokrok d-aldózisokat és alkoholokkal rendelkező epimereket eredményeznek bal oldali l-aldózisokban.

A természetes keretek inkább a d-aldózist érzékelik, mint az l-aldózist. Az aldóz ellentétben áll egy ketóztól abban, hogy egy karbonilcsoport a szénlánc vége felé gyűlik össze, nem pedig a közepén. Ez lehetővé teszi a ketózok és az aldózok mesterséges elválasztását Seliwanoff tesztjén keresztül. Ebben a tesztben az aldózisok mérsékelt ütemben reagálnak, és halvány rózsaszínű árnyalatokat adnak, míg a ketózok rezorcinollal találkoznak, hogy sötétvörös árnyalattá váljanak. Különböző alkotások esetén az aldózok elkülönülhetnek a ketózoktól.

Az aldóz a Lobry-de Bruyn-van Ekenstein-cserén keresztül ketózzá izomerizálódhat. Az aldóz és a ketóz, bár a szerkezetekben kontrasztok, ugyanúgy működnek különböző részekben. Az aldózisok hajlamosak ketózokba izomerizálni. Az aldózokra példa a glikolaldehid, a glicerraldehid, az eritróz, a threose, a ribóz, arabinóz, a xilóz, a lyxóz, azóz, az altróz, a glükóz, a mannóz, a gulóz, az idóz, a talóz és a galaktóz.

Mi a ketóz?

A ketózt úgy definiálják, mint egy monoszacharidot, amelynek minden molekulájában ketoncsoport van, amely három szénatomot tartalmaz. A ketóz szerkezetének legjobb példája a dihidroxi-aceton, és nincs optikai aktivitása.

Aldózismá alakul, amikor az izomerizáció folyamata a molekula végén lévő karbonilcsoporttal történik. Három szénatomon a dihidroxi-aceton a legkevésbé bonyolult az összes ketózból, és csak egyetlen, optikai mozgása nélkül.

A ketózok aldózisba izomerizálódhatnak, amikor a karbonilcsoport a részecske vége felé helyezkedik el. Az ilyen ketózok csökkentik a cukrokat. A ketózcukrok monoszacharidok vagy bázikus keményítők, amelyek szerkezetükben ketonhasználatos csoportot tartalmaznak. A keton szubatomos egyenlete RCOR.

A keton tartalmaz egy karbonilcsoportot (CO), amely egy R gyűjteménybe ragasztott. Az egy R csoport hidrogénmolekulájának kereskedelme miatt a keton nem teljesen azonos az aldehiddel. A ketóz-cukrokat szintén úgy gondolják, hogy a cukrok családi csoportja. A monoszacharidok egy cukor egységet tartalmaznak. Ilyen módon el lehet hinni a monoszacharidnak, mint az esszenciális cukor másik kifejezésének. Ezek alapvető keményítők vagy monoszacharidok. A keményítők a természetes intenzitások bőséges osztálya, amely életre kelti a testünket, és szacharidoknak nevezett cukor egységekből készülnek. A fruktóz, a ribulóz és a xilulóz a ketózcukrok három elsődleges példája. További példák lehetnek az eritrulóz, tagatóz, szorbóz, psicóz és dihidroxi-aceton, annak ellenére, hogy az utóbbit nem lehet ketózba sorolni.

Főbb különbségek

1. Az Aldose az a monoszacharid, amelyben csak egy aldehidcsoport van az egyes molekulákban, és tiszta cukorré válik. Másrészt, a ketózt monoszacharidként definiálják, amelynek minden molekulájában ketoncsoport van, amely három szénatomot tartalmaz.
2. Az ilyen aldóz-szerkezet legjobb példája a glikolaldehid, amelynek szerkezetében csak egy szénatom van. Másrészt, a ketóz szerkezetének legjobb példája a dihidroxi-aceton, és optikai aktivitása nincs.
3. Az aldózokra példa a glikolaldehid, a glicerraldehid, az eritróz, a threose, a ribóz, arabinóz, a xilóz, a lyxóz, azóz, az altróz, a glükóz, a mannóz, a gulóz, az idóz, a talóz és a galaktóz.
4. A fruktóz, a ribulóz és a xilulóz a ketózcukrok három elsődleges példája. További példák lehetnek az eritrulóz, tagatóz, szorbóz, psicóz és dihidroxi-aceton, annak ellenére, hogy az utóbbit nem lehet ketózba sorolni.
5. Az aldóz az izomerizációs reakciótól függően ketozzá bomlik. Másrészről, a ketóz csak akkor bontható aldózisba, ha minden atom végén külön karbonilcsoport van.
6. A Seliwanoff tesztjében az aldózisok mérsékelt ütemben reagálnak, és halvány rózsaszín árnyalattal rendelkeznek, másrészt a ketózok rezorcinollal találkoznak, hogy sötétvörös árnyalattá váljanak.

Videó magyarázat