Tartalom

• Tartalom: Különbség az erős elektrolitok és a gyenge elektrolitok között
• Összehasonlító táblázat
• Mi az erős elektrolit?
• Mi a gyenge elektrolit?
• Főbb különbségek

Az erős elektrolit oldott anyagként ismert, amelynek jellemzője, hogy az oldat teljesen vagy részben ionizálódik. Másrészről, a gyenge elektrolit olyan oldott anyaggá válik, amelynek jellemzője, hogy részben feloldódik egy oldatban, és általában körülbelül 1-10% -át tartalmazza a keverésnek.

Tartalom: Különbség az erős elektrolitok és a gyenge elektrolitok között

• Összehasonlító táblázat
• Mi az erős elektrolit?
• Mi a gyenge elektrolit?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Összehasonlító táblázat

A megkülönböztetés alapjai	Erős elektrolit	Gyenge elektrolit
Meghatározás	Olyan oldott anyag, amelynek jellemzői az, hogy az oldat teljesen vagy részben ionizálódik.	Oldott anyag, azzal jellemezve, hogy részben feloldódik az oldatban.
Százalék	Általában a keverés mintegy 100% -át tartalmazza.	Általában körülbelül 1-10% keveréket tartalmaz.
disszociáció	A disszociációs folyamat azért történik, mert az ionok jó vezetői az oldatban az elektromos áramnak, és ezért segítenek a gyors feldolgozásban.	A disszociációs folyamat nem zajlik gyors sebességgel, mivel az ionok vezetőképessége jobb, de a gyenge elektrolitokhoz nem megfelelő elektrolit.
Hővezetés	A vezetési folyamat növeli a sebességet, de az inkrementum továbbra is enyhe.	A kondenzációs folyamat gyors ütemben növekszik, különösen a végtelen állapothoz közel.

Mi az erős elektrolit?

Az erős elektrolit oldott anyagként ismert, amelynek jellemzője, hogy az oldat teljesen vagy részben ionizálódik. Ez a disszociációs folyamat azért történik, mert az ionok jó vezetői az oldatban az elektromos áramnak, és ezért segítenek a gyors feldolgozásban. Ennek a szilárd elektrolitnak a koncentrált elrendezése alacsonyabb gőztömegű, mint a tiszta víz hasonló hőmérsékleten. A szilárd savak, szilárd bázisok és oldószer-ionsók, amelyek nem gyenge savak vagy gyenge bázisok, szilárd elektrolitok. Elegyekként ismert olyan anyag, amelynek vizes oldata vagy folyékony állapota részecskékké bomlik. Az erős elektrolit ionizálódik a vízben. Ez azt jelenti, hogy a kationokba és anionokba szakadt szintetikus törések 100% -a. Bárhogy is legyen, ez nem azt jelenti, hogy a szintetikus anyag teljesen vízben szétesik! Például néhány faj csak kissé oldódik vízben, mégis szilárd elektrolitok. Ez azt jelenti, hogy nem különösebben szétesik, hanem inkább mindenki oldódik részecskékké. Példa erre a szilárd bázisú stroncium-hidroxid, Sr (OH) 2. Vízben alacsony a szolvenciája, azonban teljesen elkülönül Sr2 + és OH-részecskékké. Míg egy csésze vízben lévő nátrium-hidroxid (NaOH) tartalmazna Na + és OH-részecskéket vízben, bár valódi NaOH-t nem tartalmaz, egy vizes stroncium-hidroxid üveges Sr2 + és OH-részecskéket, Sr (OH) 2 és vizet tartalmaz. Például, ha egy törékeny maró hatású anyagot vagy alapot helyez az elrendezésbe, akkor szintén 100% -os leválasztási képességük van az elrendezésben.

Mi a gyenge elektrolit?

A gyenge elektrolit oldott anyagként ismert, amelynek jellemzője, hogy részben oldódik az oldatban, és amely általában körülbelül 1-10% keveréket tartalmaz. A disszociációs folyamat nem zajlik gyors sebességgel, mivel az ionok vezetőképessége jobb, de nem megfelelő elektrolitok. A gyenge elektrolitok olyan elektrolitok lesznek, amelyek elrendezésükben nem különülnek el teljesen részecskékké, és rendszerint csak ionizálódnak (körülbelül 1-10%). Gondolj egy gyenge elektrolitra, mint egy nagyon határozott anyagra. A válaszhoz adás pillanatában egy 1-10% -os lövés történik, amely vagy teljesen lebontja a részecskéket, vagy pedig mozdulatlanul marad, és nem válik szét. Amikor disszociálódik, azok a részecskék adhatják hozzá az elektromos töltés továbbítását az elrendezésben. Az elektrolitok családfája alapján a gyenge elektrolitok kétféle fajtája létezik: Gyenge savak és bázisok. Ezeket az anyagokat gyenge elektrolitoknak nevezik, és az elrendezésükben összehasonlítható viselkedést kapnak. Például, ha egy törékeny marószert vagy alapot helyez az elrendezésbe, akkor ezeknek is 1-10% -os szétválasztási képessége van az elrendezésben. Ez a közelség a félúton történő elválasztásnál az, ami hetente pusztító vagy bázisos csoportot alkot, mint egyfajta gyenge elektrolit. A vezetőképesség szempontjából, ha a hatalom megszűnik a válaszon keresztül, tegyük fel, hogy a víz a gyenge elektrolit részecskéi továbbadják ezt a töltést, ösztönözve az elektromos lendületet. Alapvető fontosságú megérteni a vezetőképesség és az erőtelen elektrolitrészecskék konvergenciája közötti kapcsolatot az elrendezésben.

Főbb különbségek

1. Az erős elektrolit oldott anyagként ismert, amelynek jellemzője, hogy az oldat teljesen vagy részben ionizálódik. Másrészről, a gyenge elektrolit olyan oldott anyaggá válik, amelynek jellemzője, hogy részben feloldódik egy oldatban, és általában körülbelül 1-10% -át tartalmazza a keverésnek.
2. A gyenge elektrolitok olyan elektrolitok lesznek, amelyek elrendezés szerint nem szétválnak részecskékké, és csak elrendezésükben többnyire ionizálódnak (körülbelül 1-10%). Másrészt, az erős elektrolitok olyan elektrolitok lesznek, amelyek elrendezésük során teljesen részecskékké válnak szét, és elrendezésükben általában nagyrészt ionizálódnak (körülbelül 100%).
3. Az erős elektrolitok esetében a disszociációs folyamat akkor zajlik, mert az ionok jó vezetői az oldatban az elektromos áramnak, ezért segítenek a gyors feldolgozásban. Másrészt, a disszociációs folyamat nem gyors sebességgel zajlik, mivel az ionok jobb vezetőképességgel rendelkeznek, de gyenge elektrolitokhoz nem megfelelőek.
4. Az erős elektrolit vezetési folyamata növeli a hígítás sebességét, de a növekedés továbbra is csekély. Másrészről, a gyenge elektrolit állapotának folyamata gyorsan növekszik az oktatás során, különösen a végtelen állapothoz közel.