Tartalom

• Tartalom: Különbség a biztosíték-megszakító és a megszakító között
• Mi a biztosíték?
• Mi az a megszakító?
• Főbb különbségek

A biztosíték és a megszakító két leggyakrabban használt eszköz az elektromos áramkörökben. Mindkettőt az áramkörök biztonságára használják, de sok különbségük van. A megszakítót egy hatalmas, azonnal vezérelt, elektronikusan vezérelt kapcsolónak nevezik, amely az elektromos áramkör megóvására szolgál túlzott feszültség vagy esetleg rövidzárlat miatt. Alapvető jellemzője a hibaállapot azonosítása és az aktuális mozgás felosztása. A megszakítót elsősorban az elektromos áramú áramkörök árnyékolására szolgál az áram túláramától annak érdekében, hogy az áramkör védve legyen a pusztulástól. A megszakító különféle funkciókat tartalmaz a biztosítékától, emellett pontosan ugyanazt a célt szolgálja, mint a biztosíték, de a biztosíték csak egyszer vagy kétszer védi az adott áramkört, közvetlenül a működése után, ténylegesen leégett és kicserélték, a megszakító azonban sokkal inkább kihasználható, esetleg kényelmesen.

Tartalom: Különbség a biztosíték-megszakító és a megszakító között

• Mi a biztosíték?
• Mi az a megszakító?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Mi a biztosíték?

Az elektronikai kötött piacon és az elektromos technológiai innovációban a biztosíték egyfajta csökkent ellenállású ellenállás, amely áldozati rendszerként működik a jelenlegi biztonság feletti ellátáshoz, esetleg a terheléshez vagy akár a tápáramkörhöz kapcsolódva. Ez a fontos rész elsősorban egy fémkábel vagy talán szalag, amely megolvad, amikor túl sok áram áramlik rajta, megzavarva az összekötött áramkört. A szélsőséges áram mögött elsősorban a rövidzárlat, a túlterhelés, a nem megfelelő terhelés vagy akár a készülék hibás működése lenne. A biztosítékokat általában a megszakítók helyettesítik. A biztosíték megszakít egy nagy szélsőséges áramot, ezzel biztosítva, hogy elkerüljük a további károkat pusztán a felmelegítés vagy akár a tűz elkerülése révén. A vezetékekre vonatkozó előírások gyakran határozzák meg az optimális biztosítékáram-teljesítményt az egyes áramköröknél. A jelenlegi biztonsági termékek nélkülözhetetlenek az elektromos meghajtású rendszerekben az emberi élet és az anyagi károk csökkentése érdekében. A biztosítékok adott időtartamát és jelenlegi működési tulajdonságait úgy határozták meg, hogy megfelelő védelmet nyújtanak felesleges megszakítás nélkül. A lassú visszatérő biztosítékokat úgy alakítják ki, hogy lehetővé tegyék a biztonságos ideiglenes áramerősségeket az adott névleges névleges értéknél, miközben továbbra is zavarják az állandó túlterhelést. A biztosítékokat széles áram- és feszültség-sorozatban állítják elő, hogy megvédjék a vezetékeket és az elektromos berendezéseket. Az ön-alaphelyzetbe állító biztosítékok azonnal visszanyerik az adott áramkört, miután a túlterhelést eltávolították, és ezért előnyösek azokban az esetekben, amikor az elveszített biztosíték cseréje kihívást jelenthet, vagy akár nem is lehetséges, például az űrben vagy akár atomenergiában.

Mi az a megszakító?

A megszakítókat különféle méretben, méretekben, arányokban és méretekben lehet megvásárolni olyan apró készülékektől, amelyek megóvják valaki háztartási berendezéseit, akárcsak hatalmas kapcsolóberendezéseket, amelyek az egész várost kínáló nagyfeszültségű áramkörök védelmét szolgálják. Az összes megszakító modulnak valójában közös jellemzői vannak működésükben. Amellett, hogy a részletek a megszakítóhoz tartozó feszültségosztálytól, áramértékétől és típusától függően jelentősen eltérnek. A megszakítónak fel kell ismernie a hibát és a hibát; általában a csökkentett feszültségű megszakítókban ez a megszakító tartályban valósul meg. A hatalmas áramokra vagy a nagyobb feszültségekre vonatkozó áramköri megszakítókat sok esetben az árnyékoló relé-pilóta berendezéssel együtt rendezik el, hogy megértsék a hibát, és működtessék az adott kioldási indítási funkciót. A reteszt generáló, speciális kioldó mágnesszelepet gyakran külön elem telepíti, bár egyes emberek nagyfeszültségű megszakítók általában önmagukban vannak áramátalakítókkal, és a belső vezérlésű tápegységgel védik a reléket. Ha egy probléma határozottan érzékelhető a megszakítón keresztül, akkor a megszakítóhoz tartozó csatlakozások megszakítják a hibaterülethez tartozó kapcsolatot az áramkörrel, és megszakadnak az áramkörön belül; a megszakítóba beépített számos mechanikusan tárolt energiára van szükség az adott érintkezők megkülönböztetéséhez, azonban a szükséges villamos teljesítményt valószínűleg maga az adott hibaáram érheti el. Nagyon kicsi megszakítókat lehet kézzel is üzemeltetni, sokkal nagyobb modellekben van mágnesszelepek, amelyek lehetővé teszik az eljárás megindítását, valamint erőmotorok, amelyek a rugók felé haladják az energiát. A megszakító érintkezőinek terhelőárammal kell rendelkezniük anélkül, hogy komoly fűtési problémát kellene okozniuk, és minden bizonnyal ellenállnak az ív által okozott magas hőmérsékletnek, amikor bármilyen zavar fennáll az áramkörben. Az érintkezők rézből vagy rézfémekből, ezüstötvözetekből és más hihetetlenül vezető elemekből készülnek. Az egyes csatlakozások támogatási időtartama az érintkező anyag meghibásodása során rögzítve van, az ívezés eredményeként, még akkor is, ha az áramot az áramkör elfojtja.

Főbb különbségek

1. A megszakító többször is használható a hiba kijavítása után, de a biztosítékot csak egyszer használja.
2. Megszakító az elektromechanikai elveken, míg a biztosíték a hő tulajdonságain működik.
3. A megszakító általában drága, míg a biztosíték olcsóbb.
4. A megszakító gyorsan visszaállítható, míg a biztosítékot általában kézzel cseréljük ki