Tartalom

• Tartalom: Különbség a biológiailag lebontható és a nem biológiailag lebontható anyagok között
• Összehasonlító táblázat
• Mi az a biológiailag lebontható anyag?
• Mi a nem biológiailag lebontható anyag?
• Főbb különbségek

Biológiailag lebontható anyagok azok, amelyek képesek lebontani és bomlani baktériumok, gombák és más élő szervezetek hatására. Nem biológiailag lebontható anyagok: azok az anyagok, amelyek nem képesek bomlani a talajba természetes ágensek, például baktériumok, gombák stb. Hatására.

Tartalom: Különbség a biológiailag lebontható és a nem biológiailag lebontható anyagok között

• Összehasonlító táblázat
• Mi az a biológiailag lebontható anyag?
• Mi a nem biológiailag lebontható anyag?
• Főbb különbségek
• Videó magyarázat

Összehasonlító táblázat

A megkülönböztetés alapjai	Biológiailag lebontható anyagok	Nem biológiailag lebontható anyagok
Természet	Képesek lebontani és bomlani baktériumok, gombák és más élő szervezetek hatására.	Nem képesek bomlani a talajba olyan természetes hatásokkal, mint a baktériumok, gombák stb.
Környezetvédelmi tényező	A környezeti tényezőknek is jelentős hatása van, ezek között van a víz, az oxigén, az ultraibolya sugarak, a napfény, a holdfény és mások.	A környezeti tényezőknek nincs nagy hatása a nem biológiailag lebontható anyagokra, mivel nem bomlanak gyorsan.
Példák	Gyümölcsök, zöldségek, héjak, állatok, elhullott növények, tojás, papír, kerti hulladékok stb.	Műanyagok, fémek, alumínium, mérgező vegyszerek, festékek, kerék stb.
Határ	Néhány naptól néhány hónapig terjed.	Hosszú ideig marad, és akár évezredekre is kiterjedhet.

Mi az a biológiailag lebontható anyag?

Biológiailag lebontható anyagok azok, amelyek képesek lebontani és bomlani baktériumok, gombák és más élő szervezetek hatására. Alkalmas arra, hogy gyorsan elválasszák a mikroorganizmusok aktivitása. A biológiailag lebontható anyagok kombinálják a tápanyagokat, a gyapotot, a gyapjút, a fa, az emberi és a lények pazarlását, a hagyományos anyagokból készült termékeket, például a papírt és a növényi olaj alapú tisztítószereket. A kutatók biológiailag lebontható egyéb lehetőségeket is gondolhatnak a nem biológiailag lebontható termékekre. Például, amikor családi tisztítószereket állítottak elő és széles körű hasznosításra kerültek, a hab megkezdte a folyók és a szennyvíztisztító telepek leállítását. A habot kiszámíthatatlan foszfát, nátrium-tripolifoszfát közelsége hozta létre, amely rögzítőelemet tartalmaz a tisztítószerben, amely a ruhadarabok felületére reagált, és a földről kiszorította a földet. Ezek a változó foszfátok, amelyeket az anyagfelületeken való tevékenységükhöz felületaktív anyagoknak neveztek, nem voltak biológiailag lebonthatók, és mindenesetre úgy tűnt, hogy ártanak a növényeknek és halaknak a patakokban. A tisztítószer-termelők úgy reagáltak a kérdésre, hogy a foszfátokat biológiailag lebontható proteinekkel, például proteázokkal és amilázzal helyettesítették. Gyakorlatilag minden egyes szintetikus vegyület és anyag biológiailag lebomlik, a kulcs az ilyen eljárások relatív aránya - perc, nap, év, évszázad. Különböző elemek határozzák meg az eredeti keverékek adósságának mértékét. A figyelemre méltó változók között szerepel a fény, a víz és az oxigén. A hőmérséklet emellett kritikus, mivel a szintetikus reakciók még gyorsabban folytatódnak magasabb hőmérsékleteken. Biológiai hozzáférhetőségük korlátozza a különféle természetes keverékek korrupcióját. A keverékeket el kell rendezni, mielőtt az élőlények lerázhatnák őket.

Mi a nem biológiailag lebontható anyag?

Nem biológiailag lebontható anyagok azok az emberek, akik nem képesek bomlani a talajba természetes ágensek, például baktériumok, gombák stb. Hatására. A nem biológiailag lebontható anyaghulladék problémát jelent a társadalom számára. A PC-alkatrészek, az akkumulátorok, a használt motorolaj és a gyógyászati ​​készletek ártalmatlanítják mind mérgező vegyi anyagokat. A társadalomnak technikákat kell kidolgoznia ezen anyagok megosztásának fellendítése érdekében, hogy azok újrafelhasználás vagy biztonságos átadás céljából kezelhetők legyenek. Az újrafelhasználás egy eljárás, amellyel megóvja a társadalmat a hatalmas hulladékkezelési problémák kockázataitól. A hulladékfajták megismerése elősegíti a hatékony együttműködést a megállapodásokban. Amikor valami biológiailag lebontható, a talaj, a levegő vagy a nedvesség lebontja azt azzal a céllal, hogy kiderüljön, hogy egy földterület. A mikroszkopikus organizmusok, paraziták és a különféle bomlók elkülönítik a halott életformákat egy diagnosztikai eljárás során, amely megóvja az elhalt anyagokat a bolygó eltakarásától. Míg a legtöbb biológiailag lebontható anyag lényekből vagy növényi anyagokból áll, az emberek elkészíthetnek szétszórt anyagokat, például tojástartókat és papírzacskókat. Ha egy szervezet biológiailag lebontható műanyagot állít elő, akkor a bomlók elválasztják a műanyag gondolkodásmódját megalapozó alapvető részecskéket egyszerűbb szervetlen keverékekké. A biológiailag lebontható hulladékokhoz hasonlóan a nem biológiailag lebontható nem tud hatékonyan vigyázni. A nem biológiailag lebontható hulladékok azok az egyének, akiket a természetes szereplők nem bomlanak el vagy nem bomlanak le. Hatalmas évekig maradnak a földön korrupció nélkül. Következésképpen az általuk vállalt kockázat szintén lényegesebb. Figyelemre méltó eset a műanyagok, amelyek szokásosan felhasznált anyagok gyakorlatilag minden területen. Annak érdekében, hogy ezeknek a műanyagoknak tartós hatásuk legyen, jobb minőségű műanyagokat használnak.

Főbb különbségek

1. Biológiailag lebontható anyagok azok, amelyek képesek lebontani és bomlani baktériumok, gombák és más élő szervezetek hatására. Másrészt, a nem biológiailag lebontható anyagok azok az emberek, akik nem képesek bomlani a talajba olyan természetes hatóanyagok hatására, mint a baktériumok, gombák stb.
2. A környezeti tényezők szintén jelentős hatással vannak a biológiailag lebontható anyagokra, ide tartoznak a víz, az oxigén, az ultraibolya sugarak, a napfény, a holdfény és mások. Másrészt, nem hatnak nagy mértékben a nem biológiailag lebontható anyagokra, mivel nem bomlanak gyorsan.
3. A biológiailag lebomló anyagok néhány példája a gyümölcsök, zöldségek, héjak, állatok, elhullott növények, tojás, papír, kerti hulladékok stb. Másrészről a nem biológiailag lebontható anyagok néhány elsődleges példája a műanyagok, fémek, alumínium , mérgező vegyi anyagok, festékek, kerék stb.
4. A biológiailag lebontható anyagok könnyen lebomlanak, és ezért a talaj részévé válnak, majd hozzájárulnak a szénciklus folyamatához és más természetes eseményekhez. A fedőlapon a nem biológiailag lebontható anyagok nem bomlanak kisebb részekre, tehát léteznek és így járulnak hozzá a szilárd hulladékhoz.
5. A biológiailag lebontható anyagok törésének korhatára néhány naptól néhány hónapig terjed. Másrészt a nem biológiailag lebontható anyagok korhatára hosszú marad, és akár ezer évre is kiterjedhet.

https://www.youtube.com/watch?v=f-fcY5v27r0